Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1933 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 1. szám - A Magyar Jogászegylet díszközgyűlése 1931. november 15-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a Budapesti Ügyvédi Kamara székházának dísztermében Grosschmid Béni születésének 80-ik évfordulója alkalmából

II os hozzáteszem, hogy most is sok szó esik. és koll is hogy essék ezen szellemi fölényről, mert a jog és igazság eszméje nálunk a múltban is eros pajzs volt a nemzet alkotmányos jogainak ós a magyar szuverenitásnak a visszaszerzésénél és éppen azért reméljük, hogy a trianoni békediktátum elleni harcban a jog és az igazság lógja képezni a mi álláspontunknak legnagyobb és legszilárdabb bázisát. (Élénk éljenzés és taps.) 1848 Óta a jogfejlődés bizonyos tekintetben más irányt vett; összeköttetésbe jöttünk egy idegen joggal és idegen jogrendszerrel. Ennek politikai okok voltak a szülőforrásai, hiszen tudjuk, hogy az 1848-iki magyar szabadságharc leveretése után az abszolút hatalom az egész vonalon oktrojképen behozta az idegen jogot, az osztrák jogot és 1860— 61-ben, amikor az alkotmányosság egén pitymallani kezdett, az Országin rói Értekezlet az Ideiglenes Törvénykezési Szabályokban a magyar polgári anyagi törvényeke! visszaállította ugyan a közhitel, a jogfolytonosság és a helyzet szükségessége által igényelt pótlásokkal, de célszerűségi szempontokat követve; az 1885-ik évi decemlier 15-én kiadott osztrák telekkönyvi pátenst pedig továbbra is ideiglenes minőségben fenntartotta os ezzel az osztrák polgári törvénykönyvnek mindazon intézkedései, amelyek a leiekkönyvi joggal szoros összefüggésben és kapcsolatban vannak, továbbra is a törvényhozás intézkedéséig fenntartattak. Igaz. hogy csak ideiglenesen, de ez az ideiglenesség 70 évvel ezelőtt kezdődött és még ma is tart. 1867 óta a Magyar Corpus Juris-ban számtalan törvényt találunk. Ha ezeket a törvényeket analizáljuk, kiváltképen az újabb törvényeket, akkor meg kell állapítanunk azt. hogy e törvényekben is sokszor, talán túlságosan is igénybevettük a külföldi mintákat, nevezetesen az osztrák és főleg a német jogot és így a magyar jogtudomány fejlődési irányzata általában a német jogfejlődés hatása alá került. Ezt Grosschmid Béni tudta, látta és érezte és éppen azért — megint saját szavait idézem — azt mondotta, hogy: ,,a magyar magánjog elemei sok fájiól vannak faragva." Amidőn ezt megállapította, mindjárt kereste is az ellenmérget, az ellenorvosságot, mert ezt nem tartotta és nem tarthatta ideális állapotnak és azt magyarázta müveinek egész sorozatában, hogy a különböző elemek olvadjanak egybe és hogy az egészet egységes szellemnek kell átlengenie. Erős hittel és meggyőződéssel hirdette, hogy a magyar jognak, a magyar magánjognak valódi jövőjét máshonnan, mint saját igyekezetünkből és saját lelkünknek sugallatából nem meríthetjük és teljesen igaza volt. amikor rámutatott arra, hogy a külföldi jog nemzeti kinccsé csak akkor lesz. hogyha az arra magunk által fordított munkát biztosítani tudjuk és csak oly mértékben, amilyen mértékben mi közreműködtünk e munkálkodásnál. Mert a nemzeti jogtudományt művelni kell. mélyíteni kell, mert csak a nemzeti jogtudomány mélyítése