Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1933 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 1. szám - Dr. Kuncz Ödön: A magyar kereskedelmi és váltójog vázlata. Második és bővített kiadás. III. rész 1. fele. A biztosítás. Budapest, 1933. - Grill Károly kiadóvállalata. - VIII-485 l. [Könyvismertetés]

(ÉS KÖNYVISMERTETÉS Dr. Kimez Ödön: A magyar kereskedelmi és váltójog vázlata. Második és bővített kiadás. 111. rész í. tele. A biztosítás. (Budapest, 1933. Grill Karoly könyvkiadövállakta. — VIII— 485 1.) „Nicht was die Logik, sondern was das Lében, der Verkehr, das Rechtsgeffihl postakert, hat zu gesche.lu MI, möge es logisch dedueierbar oder unmöglich seb). • A/ idős Jheringnek ezeket a szavail (Geist IV. 322. I.) írhatta volna Kuncz Ödön a „vázlata" uj hatalmas kötetére jeligéül. Valóban a mű első olvasásánál a legjellegzetesohh ós a legmegkapóbb vonás, hogy — bár a Szerző a aagj elméleti problémáknak is a mélyére néz és az előtte megnyilatkozott állásfoglalásokat nagy lelkiismeretességgel taglalja — amikor a maga álláspontjának leszögezésére kerül :t sor, nem marad meg a formáilogikai gondolatmenetek szűk kereteiben, hanem a gazdasági élet szükségleteit állítva a homloktérbe, sokszor új utakat törve keresi az életnek, a forgalom erdekeinek leginkább megfelelő megoldásokat. Már az elvi alapvetés kóréhen is szembetűnő, de teljes kifejezésre mégis a tételes anyag megvitatása során jut a Szerzőnek kitűnő vitatkozó készsége, amely a tételes jogszabályok betűjénél sem hátrál meg. Ott, ahol a tételes szabályt nem tartja kielégítőnek, nem törekszik a hibásnak talált szövegből is valamely törvényhozói bölcseségel kihámozni, amire más szerzőknél bőségesen találunk példái, hanem ismét az élet szükségleteiből kiindulva megkeresi az elítélt jogszabály mellett is lehetségesnek vélt kielégítő modns vivendit, hogy azután a jövőre nézve a jogszabály felett pálcát torjön és helyébe új. kifogástalan szabályt ajánljon. És éppen ebben — a de lege ferenda szempontoknak homloktérbe állításában — van a mű harmadik jellegzetes vonása. A jogpolitikának a tudományos feldolgozás keretébe bevonása nemcsak hadüzenet a Kelsen-féle tiszta jogtannak, hanem egyszersmind a kodifikátori tevékenységnek tudományos munkaként elismerését jelenti, liz az állásfoglalás természetszerű éppen a Szerző részéről, akinek jelentős kodifikátori tevékenysége a külföldi szakkörök előtt is általánosan ismert és beesült. A kodifikátori munka iránti megbecsülés szóló bizonysága az is, hogy a Szerző minden idők egyik legnagyobb magyar kodifikátorának, Thirring Lajosnak, kereskedelmi jogi javaslatából a biztosítási jogra vonatkozó részt müve során rendszeresen ismerteti és idézi. A Szerző már ezzel is nagy >zolgálatot tett mindazoknak, akik a jeles kodifikációs alkotást nem ismerhették volna egyébként meg, ezt a szolgálatol azonban még azzal is tetézhette volna, ha a tervezet vonalközé) részének egész terjedelmében való közlésére is módot talál, amint ezt az Oechelhauser korlátolt felelősségű társasági tervezetére nézve Wieland tette. (Handelsrecht II. 399. 1.) Kz bizonyára csak azért maradt el, mert a Szerző a teljes tervezet közzétételére törekszik. Ha ez a törekvése valóban megvan, igen örvendetes lenne, ha azt mielőbb siker koronázná. 9