Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 24. kötet (128-130. füzet) (Budapest, 1932)
1932 / 128. szám - Az országgyűlés szerepe a nemzetközi szerződések kötésénél a magyar közjog szerint
3 2 alkotmánysértést a másik államnak is kellett látnia, rosszhiszeműnek tekinthető, ha az ilyen szerződésből jogokat akar származtatni. Különben is Anzilotti túlzó felfogása ellentétben állana azzal az alapelvvel, hogy az államok egymás iránt kölcsönös tisztelettel tartoznak. Ebből a kölcsönös tiszteletből következik, hogy az állam ne avatkozzék be a másik alkotmányjoga kétes rendelkezéseinek értelmezésébe, de kifejezett alkotmánysértésnél a másiknak kötelessége nenj hivatkozni az ilyen szerződésre. Ezért minden egyes esetet külön kell behatóan vizsgálat tárgyává tenni abból a szempontból, hogy az alkotmányjognak oly szabályát sértették-e meg, amelynek megsértése a szerződés nemzetközi jogi érvénytelenségét vonja maga után, vagy oly szabályát, amely megsértésének nemzetközi jogi jelentősége nincs. 4. A belső közjogi jelfogásfőképviselői: Meier1 és Badnitzky.2 Szerintük a parlamenti hozzájárulásnak nemzetközi jogi jelentősége van, az enélkül kötött szerződésből nemzetközi jogok és kötelezettségek sem keletkeznek, a parlamenti hozzájárulás megtagadása esetében nemcsak a már megerősített szerződés végrehajtása hiúsul meg, hanem nincs is érvényes szerződés. Az államfő szerződéskötési hatásköre csupán azokra a nemzetközi szerződésekre terjed ki, amelyeknek végrehajtása rendeleti úton történik. Az egyetlen érv, amellyel Meier ezt az elméletet alátámasztja az, hogy mindazokat a nehézségeket megszünteti, amelyeket az a körülmény okoz, hogy a szerződés megkötése és végrehajtása különböző állami szervek hatáskörébe tartozik, s így kizárja azoknak az összeütközéseknek á lehetőségét is, amelyek az államfő és a parlament s így közvetve a szerződő államok között a szerződés végrehajtása tekintetében előállhatnak. A Meier—Eadnitzky-féle teóriát elsősorban Jetiinek,3 Seligmann* nálunk pedig Buza 5 és Ambrózy 6 bírálták. 1 Meier : Über den Abschluss von Staatsvertrágen. 1874. 2 Radnitzky : Über den Anteil des Parlamentes an Staatsgesetz und iStaatsvertrag. Jb. des öff. Rechts. V. 1911. 3 Jellinek : id. m. 355. és köv. 1. — 4 Seligmann : id. m. 96. és köv. 1. 5 Buza : id. m. 71. és köv. 1. — 6 Ambrózy : id. m. 61. 1.