Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 22. kötet (115-124. füzet) (Budapest, 1930-1931)
1930 / 115. szám - A karteltörvénytervezet vitája. [Bevezető előadás] a Magyar Jogászegylet hiteljogi szakosztályának 1930. október 4-én tartott ülésén
8 «kartelszerződést» a kartel nműködéséveh összetéveszteni és a kartelműködés során felmerülő egyes mozzanatokat a szerződés módosításának fogalma alá vonni. Azonban technikai okokból is lehetetlenség, hogy minden kartelhatározat és a kartelek által kötött minden szerződés állami nyilvántartás tárgyát alkossa. Németországban a kartellajstrom megvalósítása eddig annak költségességén bukott meg, holott a bejelentési kötelezettség ilymérvű kiterjesztésére ott nem gondoltak. A kartellajstrom áttekinthetőségét és használhatóságát is gátolná az ott kezelt fölösleges iratok tömege. Lajstromozás tárgyát tehát a tervezet helyes értelmezése szerint csak maga a kartelszerződés, továbbá a kartelnek oly későbbi határozatai fogják alkotni, amelyek a karteltagok kölcsönös viszonyát szabályozva, az alapszerződés kiegészítése vagy módosítása gyanánt jelentkeznek. A tervezet szerint a kartelszerződés érvényességi kelléke a nyilvántartó hatóságnál való bemutatás. Ez a rendelkezés nézetem szerint túlmessze megy. A kartel fogalma bármily precíz elhatárolás mellett is elmosódó fogalom és a tervezet fogalommeghatározása annyira tág, hogy számos megállapodást, mely ezen meghatározás alá vonható, jóhiszeműen nem fognak bemutatni. Mindezek a megállapodások pedig a tervezet szabályozása szerint érvénytelenek volnának. Úgy hiszem, elegendő volna a bejelentési kötelezettség betartását más szankciókkal, pl. bírsággal és esetleg oly további rendelkezéssel biztosítani, mely szerint a megállapodás birói érvényesítése tétetnék függővé az egyébként pótolható bejelentéstől. (Analóg rendelkezések foglaltatnak az Egyesült-Államok szerzői jogi törvényében a mű letételére.) A bemutatott kartelszerződések nem állnak a nyilvánosságrendelkezésére és azokat a tervezet szerint csak a kereskedelemügyi miniszter meghatalmazott tisztviselői tekinthetik meg. Kívánatos volna a tervezet rendelkezését olyképpen kiegészíteni, hogy a betekintés, illetve adatbeszerzés joga a kartelbíróságot vagy — amennyiben ez szükséges — más bíróságot is megillesse, valamint, hogy a nyilvántartást kezelő bíróság (szabadalmi bíróság vagy törvényszék) elnökének joga legyen a bemutatott iratok betekintését oly feleknek is megengedni, akik a szerződés megtekintéséhez fűződő jogi érdeküket kétséget kizáróan igazolják.