Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 22. kötet (115-124. füzet) (Budapest, 1930-1931)

1930 / 115. szám - A karteltörvénytervezet vitája. [Bevezető előadás] a Magyar Jogászegylet hiteljogi szakosztályának 1930. október 4-én tartott ülésén

A múlt század, hetvenes éveiben megindult kartelfejlődéssel szemben az európai államok törvényhozása és jogszolgáltatása az első évtizedekben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kartelszerződés a szabadverseny korlátozására vezet és így a jó erkölcsökbe ütközik. Ezért a kartelszerződést érvénytelen szerzó'désnek tekintették, amelytől a jogsegélyt megtagadták, sőt egyes államokban büntető szankciókkal is sújtották a szabadverseny ellen irányuló összebeszéléseket. Közismert dolog azonban, hogy a jogszolgáltatásnak ez az irányzata hatástalan maradt. A gazdasági élet törvényei erősebbek az emberi törvényeknél. És minthogy a gazdasági fejlődés a koncentráció irányban haladt, a fejlődés irányának megfelelő kart elképződ és az állami törvényhozások minden ellenkező törekvése dacára is terjedt és hódított. Ezért úgy a nemzetgazdaságtan, mint a jogpolitika elhagyta a régi mesgyét és a kartelmozgalommal szemben új elvi alapra helyezkedett. Ezen új elvi alap már koncedálja azt, hogy a szabadverseny nem feltétlenül helyes szabályozója a piaci áralakulásnak és ezért a szabadverseny korlátozása magában véve még nem ütközik a jó erkölcsbe. A kartelszerződésre sem lehet tehát eleve rámondani, hogy az erkölcstelen és így érvénytelen szerződés, sőt a kiinduló pont az, hogy a kartelszerződés megengedett és érvényes szerződés, amely a jog védelmére éppúgy számot tarthat, mint a felek szabad elhatározásán alapuló bárminő más szerződés. Minthogy azonban a kartelek monopolisztikus, vagy ehhez hasonló hatalmi helyzetre tesznek szert a piacon, amely hatalmukkal magánérdekből a közérdek ártalmára visszaélhetnek, az államnak feladata, hogy a kartelekkel szemben ellenőrzést gyakoroljon és visszaélés esetére a köz érdekében beavatkozási jogot biztosítson magának. A tervezet is a fenti jogelv alapján kívánja a kartelkérdést szabályozni. Elfogadja tehát azt az elvet, hogy az ipari fejlődés