Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 22. kötet (115-124. füzet) (Budapest, 1930-1931)

1931 / 121. szám - A rendelkezés tana és a magánjogi törvénykönyv. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1930. december 13-iki ülésén, Almási Antal és Meszlény Artur 1931. január 17-én tartott felszólalásaival

239 vei lehet megmagyarázni. Ez már abból is következik, hogy a törvény a követelés tekintetében éppen úgy, mint a tulajdon tekintetében, az «Übertragung» kifejezést használja. Megállapítja ezen az alapon a követelésen fennálló tulajdont.1 A követelésen fennálló tulajdon fogalmának örtmann is elismeri bizonyos létjogosultságát, különösen a Hellwig kutatására figyelemmel, aki a kötelmeknek a felek közötti hatásán felül azoknak a külvilág irányában jelentkező szekundár hatását különböztette meg, mégis nem találja Leonhard tételét eléggé bebizonyítottnak, mert szerinte a rendelkezésnek nem kell szükségképpen dologinak lenni.2 A rendelkezés tana tekintetében Leonhardnak mindenesetre érdeme, hogy a «közvetlen» hatást is támadva : tarthatatlanná tette Henlének azt az eljárását, hogy a «közvetlenség» fogalmi elemét is elejtette, mert ezzel a határvonal a rendelkezés és a kötelezés közt igazán elmosódnék. Leonhard egyébként a legújabb irodalomban sem áll egyedül, mert például Dnistrjanszkyj a dolog fogalmát a tulajdonos szempontjából is egyszerűen a «javak» fogalmával helyettesíti,3" a rendelkezés fogalmát pedig gazdasági szempontból nézi, s rendelkezés alatt egyszerűen azt érti, amikor a gazdasági alany elhatározza, hogy javaival mi történjék, azokat eladja, elzálogosítja, elajándékozza stb. A rendelkezőjog szerinte a tulajdon tanába tartozik. A rendelkezés tanának mai helyzetét azonban a legvilágosabban mutatja Ehrenzuoeignok a rezignált óvatossága, aki a fogalmat a következőképpen határozza meg : Rendelkezésekként manapság azokat az ügyleteket szokták megjelölni, amelyek fennálló jogokat átruháznak, megváltoztatnak, éspedig úgy, hogy azzal e hatásokat közvetlenül idézik elő.» 4 Igen messzire vezetne az egyes részletkérdések körében felmerült viták nyomonkísérése, mégis az Almási és Meszlény közt felmerült nézeteltérés folytán érintenem kell azt a vitát is, amely a körül folyt le, hogy a végrendelkezés rendelkezés-e. 1 Allgemeines Schuldrecht des Bgb. 61. és köv. 1. 2 Z. f. g. H. 94. k. 112. 1. 3 I. m. Iherings Jahrbücher 79. k. 75. és köv. 1. * System : 6. kiad. I. 1. 272. 1.