Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 22. kötet (115-124. füzet) (Budapest, 1930-1931)

1931 / 121. szám - A rendelkezés tana és a magánjogi törvénykönyv. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1930. december 13-iki ülésén, Almási Antal és Meszlény Artur 1931. január 17-én tartott felszólalásaival

237 delkezés — szemben az alienatio továbbfejlesztett alakjával — önálló fogalommá és kerül rá a Made in Germany-pecsét. A Tuhr álláspontját Eccius kezdte ki a Eeichsgerichtnek egy határozatával kapcsolatban, amely jövőbeli, még csak valószínűként feltételezett követelés engedményezését hatályosnak ismerte el.1 Eccius szerint ez a határozat azért nem állja meg a helyét, mert a Gemeines Eecht szempontjából ugyanennek az álláspontnak az alapja az engedmény megbízásként felfogása volt, míg a Bgb. szerint az engedmény rendelkezés és így feltételez valami már meglévó't, amire a rendelkezés hathasson, az esetleges követelés pedig nem ilyen. Tuhr megmaradt az álláspontja mellett és részletesen kifejtette, hogy — a még be nem jegyzett telekkönyvi jogok kivételével —jövőbeli jogokkal is rendelkezni lehet, s ezt az állásponját a bírói gyakorlattal is igyekezett alátámasztani.2 Cosack mégis a Tuhr fogalmát kiegészítve, de Sohmhoz is közelebb állva, a rendelkezés idején meglévő vagyonjogot vagy vagyonjogi hatalmat kíván a rendelkezéshez.3 Enneccerus Tuhrtól abban különbözik, hogy a rendelkezés tárgyaiul csupán jogokat említ és nem jogviszonyokat is, továbbá, hogy a rendelkezést nem jogügyletnek, hanem akaratnyilvánításnak mondja, ezzel kifejezve, hogy még szerződés esetében is, aminő például az engedmény (Mt. 1218. §), csupán az engedményező akaratnyilvánítása a rendelkezés és nem az egész szerződés. Ezenfelül mindjárt a fogalommeghatározásban kifejti, hogy a jogviszony vagy jog «közvetlen érintése» a jog megszüntetése, átruházása, terhelése vagy tartalmának megváltoztatása, feltéve, hogy a változás nem csupán a jog kiterjesztésében vagy megerősítésében áll.4 1 Wesen der Verfügung des Bürgerlichen Gesetzbuchs, Gruchots Beitráge 48. k. 465. 1. 2 (N.) 394. és köv. lap. Személyi (id. m. 155. 1.) a kérdésnek konstrukcionális szempontok szerinti tárgyalását éppen azért perhorreszkálja, mert az ilyen eljárás alkalmas a jogdogmatika értékének és hitelének megingatására A jövőbeli jogok feletti rendelkezés megengedését mégis gyakorlati szükségletnek mondja. 3 Lehrbuch des Bürgerlichen Rechts 8. Aufl. 153. és köv. 4 Lehrbuch I. 1. 22—24. Aufl. 352. 1.