Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 22. kötet (115-124. füzet) (Budapest, 1930-1931)

1931 / 121. szám - A rendelkezés tana és a magánjogi törvénykönyv. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1930. december 13-iki ülésén, Almási Antal és Meszlény Artur 1931. január 17-én tartott felszólalásaival

I. A kódex és az elmélet. Almási Antal és Meszlény Artúr professor urak már korábban is, de különösen legutóbbi jogászegyleti felszólalásukban felhívták a figyelmet a «rendelkezés»-nek a német jogi irodalomban kialakult fogalmára és — bár a részletek tekintetében egymástól eltérve — ennek a fogalomnak a Magánjogi Törvénykönyv szövegében való minél teljesebb értékesítését sürgették. Almási őméltósága előadásának kezdetén, mint az előadása előtt elhangzott megjegyzéseimből kitűnő igénytelen felfogásommal ellentétes tételt, azt emelte ki, hogy a rendelkezés tanát nagyon is gyakorlatinak és nem pusztán elméletinek tekinti. Az ellentétnek ilyen beállítását nem tehetem a magamévá, mert szerintem sem lehet vitás, hogy a jogtudomány terén az általános elméleti fogalmak felállításának nem önmagukért a fogalmakért, hanem kizárólag akkor van jogosultságuk, ha gyakorlati célt szóigálnak. A kérdés csak az, hogy milyen vonatkozásban szolgálhatnák gyakorlati célt és mennyiben alkalmasak valamely törvénykönyv szövegében való értékesítésre. Nem lehet vitás, hogy a rendelkezés kifejezést tartalommal a német elméleti jogi irodalom töltötte meg, egyes auktorok 1 ki is emelik, hogy a rendelkezés fogalmát csupán a törvény szóhasználatából levont következtetéssel állapította meg a dogmatikai kutatás, sőt Tuhr2 azt is megállapítja, hogy a törvény szerkesztőjének nem is volt tudomása arról, hogy a «Verfügung» szóban egy technikus kifejezést teremtett a szöveg. 1 Tuhr: Allgemeiner Teil (az alábbiakban: Tuhr N.) II. 1. 238. 1. AUgemeiner Teil Schw. (az alábbiakban Tuhr S.) I. Hbd. 171. 1., Enneccerus : Lehrbuch I. 1. 352. 1. 2 Tuhr (N.) 256. 1., 125. 1. 17*