Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 22. kötet (115-124. füzet) (Budapest, 1930-1931)
1930 / 115. szám - A karteltörvénytervezet vitája. [Bevezető előadás] a Magyar Jogászegylet hiteljogi szakosztályának 1930. október 4-én tartott ülésén
17 A tervezet azonban a karteljog szabályozásánál úgy látszik célzatosan mellőzi a társasági jog fogalmait! így a kartel feloszlatását sem nevezi meg a maga nevén, hanem e helyett 1. a kartel érvénytelenségének megállapításáról, 2. a kartel hatálytalanításáról beszél. Ezek a fogalmak azonban nem fedik és nem pótolják a feloszlatás fogalmát és joghatásaikban a készülő törvény céljainak sem felelnek meg. «Érvénytelenítésnek» a szó kötelmi jogi értelmében a jogügylet semmissége vagy megtámadhatósága esetén van helye. A kartelszerződés azonban — amely az árak megszabását még nem tartalmazza — magában véve nem semmis és nem is megtámadható, hanem érvényes szerződés, amelynek alapján a kartel éppúgy működhetik tisztességesen, mint tisztességtelenül és a miniszter beavatkozásának az esetek túlnyomó részében nem is a szerződés eredeti érvénytelensége, hanem a kartel működésének csak utólagosan — esetleg évek multán — bekövetkező törvényellenes módja lesz az oka. Itt tehát nem a szerződés érvénytelenítéséről van szó, hanem a kartelműködés beszüntetéséről. Az érvénytelenség megállapítása pedig már azért sem célirányos, mert az visszahatna a kartelszerződés keletkezési idejére, amit a fellépő fél nem céloz és ami megoldhatatlan komplikációkra is vezethet. Még kevésbbé felel meg a törvény intencióinak a «hatálytalanítás» fogalma. A kötelmi jog terminológiája szerint {(hatálytalan*) a jogügylet akkor, ha az egyébként érvényes ügyletet a felek nem tudják valóra váltani, mert annak tárgya felett nem rendelkeznek. Pl. Az eladó nem tulajdonosa az eladott tárgynak. A hatálytalanság is eredendő hibája a jogügyletnek és így ugyanazon okból alkalmatlan a feloszlatás fogalmának pótlására, mint az érvénytelenítés. További hibája még mindkét fogalomnak, hogy hiányzik belőlük az a tiltó elem, amely a feloszlatásban kifejezésre jut. Érvénytelenné nyilvánított jogügyletet is szabad a feleknek a maguk jószántából teljesíteni és így a karteltagok is folytathatnák az érvénytelen kartel működését. Hogy ez be ne következzék, a tervezet 12. §-a elrendeli, hogy a kartelbíróság a kereskedelemügyi miniszter (de nem a magánfél) rendelkezésére pénzbírsággal sújtsa azt, aki a kartelszerződést annak érvénytelenné Jogászegyleti Értekezések. XXII. 2