Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 22. kötet (115-124. füzet) (Budapest, 1930-1931)

1930 / 115. szám - A karteltörvénytervezet vitája. [Bevezető előadás] a Magyar Jogászegylet hiteljogi szakosztályának 1930. október 4-én tartott ülésén

tü éléseit. Ilyen bizottságokkal találkozunk pl. Hollandiában és Svédországban. A tervezet által konstruált bizottság szerepköre azonban nyilvánvalóan más, mint a fentieké. A tervezet a bizottság hatáskörét nem szabályozza elég tüzetesen, annyi azonban kiderül a tervezet rendelkezéseiből, hogy a bizottságot avéleményadó szervnehy szánja, éspedig nem a kartelbiróság, hanem csupán a kereskedelemügyi miniszter számára. Az is kiderül a tervezetből, hogy a bizottságnak egyes kartelek ellen felmerülő konkrét panaszoknál jut szerepköre és hogy a bizottság ezeket a panaszokat «tárgyalja», éspedig egyes esetekben a felek, de legalább is a «panaszosok» bevonásával. A bizottság szerepe tehát úgy látszik, hasonlítani fog a Kereskedelmi és Iparkamarák Juryjének tisztességtelen versenyügyekben betöltött szerepéhez, amelyek szakvéleményük megalkotása végett a feleket meghallgatják, sőt kontradiktórius eljárást is lefolytathatnak velük. Valószínű tehát, hogy panaszok esetén elsősorban ez a bizottság fog a miniszternek véleményt nyilvánítani arról, hogy pl. a kartel által megszabott árak indokoltak, illetve kizsákmányoló természetűek-e, hogy azok ellensúlyozására indokolt-e valamely cikk vámtételének leszállítása stb. Minthogy ezek szerint a bizottság konkrét panasz esetén fog szakértői szervül szolgálni, fontos érdek, hogy a bizottság összetétele az eléje kerülő ügyek tárgyilagos, szakszerű és minden politikai elfogultságtól mentes elbírálását biztosítsa. Erre azonban a bizottság összeállítása nem nyújt garanciát. A bizottság 20 tagból áll, kikből 7 tagot különböző minisztériumok, nevezetesen a kereskedelemügyi- és igazságügy minisztérium (amelyek a panaszt is képviselik), továbbá a földmívelésügyi-, honvédelmi-, pénzügyi- és népjóléti minisztériumok neveznek ki. Ugyancsak 2—2 tagot delegál a főrendiház és képviselőház, 3 tagot küld ki az Országos Mezőgazdasági Kamara, 1 tagot küld ki a Tőzsde, továbbá 1—1 tagot az Ügyvédi és Mérnöki Kamarák együttesen, végül az Ipari és Kereskedelmi Kamarák is együttesen 3 taggal szerepelnek. Ebből az összeállításból látható, hogy a véleményadó szerv összetétele elsősorban politikai jellegű és a fogyasztói érdekeknek biztosít hatalmas túlsúlyt, míg a szakszerűség és elfogulatlanság szempontjai egyszerűen figyelmen kívül maradtak, holott konkrét ügyekben eljáró szakértői szervnél ez volna a