Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 20. kötet (98-104. füzet) (Budapest, 1928-1929)

1928 / 98. szám - Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének törvényjavaslatáról. [Felolvasva] a Magyar Jogászegylet 1928. március 7-én tartott ülésén

Nagyméltóságú Elnök Úr! Mólyen tisztelt Uraim! Önök előtt nem kell hangsúlyoznom annak a ténynek a jelentőségét, hogy 1928. évi március hó 1-én dr. Pesthy Pál igazságügyminiszter úr az országgyűlés képviselőháza elé terjesztette Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének törvényjavaslatát. Megilletődve kell megállanunk ez előtt az esemény előtt, elgondolva, hogy a nemzet sorsának milyen tragikus fordulatai — Mohács, Világos és Trianon — után jutott el ismét idáig a nemzetnek évszázadokra visszanyúló az az állhatatos törekvése, hogy magánjogának bizonytalan, hézagos és töredékes szokásjogi szabályait rendszeres törvénykönyvbe egybefoglalja s a sorscsapások után aggódva kell kérdeznünk, vájjon lesz-e végre a nemzetnek egy derűs napja is, amely meghozza számára régi törekvésének valóra válását? Ha volt valaha idő, amikor a nemzeti jognak a törvény szilárd alapjára helyezését nemcsak egyszerű igazságügyi érdek, hanem a nemzet önálló életének és fejlődésének a biztosítása követelte meg, a társadalmi eszmék és a politikai viszonyok mostani forrongásai között éreznünk kell. hogy ma valóban ilyen időket élünk. S vájjon a sors csapásaitól annyira sújtott nemzet egy súlyos történelmi korszak küszöbén találhat-e fejlődésére és jövőjének biztosítására szilárdabb alapot évezredes nemzeti jogának kétségtelen és határozott alakba foglalt ősi intézményeinél, amelyeken tagjainak családi és magánélete s gazdasági rendje ezer éveri át nyugodott. Bíznunk kell a Gondviselésben, hogy amit eddig a mainál jobb időkben" végzett munka tekintetében megtagadott tőlünk 1*