Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 18. kötet (92-97. füzet) (Budapest, 1927-1928)

1927 / 92. szám - Nemzetközi kötelmi jog. Államközi egyezmény-tervezet a vételi és szolgálati szerződések nemzetközi magánjogára vonatkozólag. [Felolvasva] a Magyar Jogászegylet és az International Law Association budapesti fiókjának 1927. január 22-én megtartott ülésében

zés és körültekintés klasszikus művei. Ez az a terület, amelyen a jog leginkább művészetté fejleszthető, amelyen azonban egyszersmind gyakran válik játékká, habár szellemes és változatos játékká, s néha sporttá. Es mégis ez az a terület, amelyben a nagy nemzetközi forgalomnak nagy nemzetközi érdekei gyökereznek; amelynek kontroverz volta a nemzetközi forgalmat legérzékenyebb pontján, a rizikó növelésének pontján érinti, mert az üzletembereknek mindenféle más kockázaton felül, s mindenféle más nehézségek mellett számolniok kell a jogi kockázattal. Nemcsak azzal a jogi kockázattal, amely minden egyes esetnek jogi és illetve bírói eldöntésénél megvan, s amely minden egyes jogi kérdés természetében fekszik mindaddig, míg emberek döntik el a jogi kérdéseket. Hanem egy további kockázattal, ami abban áll, hogy az is bizonytalan, hogy melyik ország s vájjon egyidőben nem-e több ország törvénye szerint fogják az illető esetet eldönteni. Ez éppen a törvények összeütközésének nagy problémája, mely abból következik, hogy minden nemzetközi viszonylat különféle módon kapcsolódik be az egyes jogrendszerekbe. Mihelyt egyszer oly jogviszonyról van szó, amely nem kizárólag az illető ország alattvalói között előálló jogviszony, amely alattvalók az illető ország területén laknak, s amint a jogviszony tárgya más, mint oly jogtárgy, ami az illető ország területén fekszik, azonnal előáll a nemzetközi magánjog alá eső jogviszony. Tehát nemzetközi magánjogi probléma csak addig nem áll elő, amíg ugyanazon országnak az illető országban lakó alattvalói között az országban magában, az ország területén fekvő jogtárgyra nézve létesül jogviszony. Minden más eset már nemzetközi magánjogi viszonyt hoz létre. III. Ebből látni, hogy a nemzetközi magánjog területe mily óriási. Amint valamely jogviszony egyetlen alkateleme valamiképpen belekapcsolódik egy másik jogrendszerbe, előáll a nemzetközi magánjogi eset és előáll a törvények összeütközésének a kérdése. Csak éppen érintem, mert hiszen, ebben a gyülekezetben (a Magyar Jogászegyletben) erről beszélni felesleges, azokat az ú. n. kapcsoló elemeket, melyek a nemzetközi magánjog problémáit felidézik. Ezek a honos-