Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 18. kötet (92-97. füzet) (Budapest, 1927-1928)

1927 / 92. szám - Nemzetközi kötelmi jog. Államközi egyezmény-tervezet a vételi és szolgálati szerződések nemzetközi magánjogára vonatkozólag. [Felolvasva] a Magyar Jogászegylet és az International Law Association budapesti fiókjának 1927. január 22-én megtartott ülésében

I 1 helyezkedik vele, bár valóban nem lehet belátni, hogy amenynyiben a felek jogosultak a szerződés tartalmát meghatározni, miért ne tehetnék azt valamely jogrendszer szabályaira való utalással. Eoguin javaslata egyébként lényegileg a méltán nagyhírű Bar álláspontjával egyezik. Az Institut de Droit International, a nemzetközi jognak ez a nagyszerű akadémiája, amely a jogegységesítés kérdésében igen jelentős működést fejt ki, 1908-ban Florencben tartott ülésében foglalkozott a kérdéssel és Eollin javaslata alapján hozott határozatokat, amelyek tartalma az, hogy elismeri a felek autonómiáját, ha azok az ügyletet akár kifejezetten akár hallgatag valamely jogrendszernek alávetni kívánták; vélelemnek jelenti ki, hogy* a felek alávetni kívánták magukat a kereskedő vagy iparos üzletén belül kötött adás-vételi ügyleteknél az eladó telepe jogának; közmunkák, építkezések vagy szállítások, valamint szolgálati és műbérszerződéseknél, amelyek az állam, megye, város vagy községek részéről köttetnek, ezeknek jogát, szolgálati szerződéseknél a szolgálat helyének jogát. IV. Ily történelmi adottságok mellett, amelyeket csak érinthettem, a bizottság első alapelvül lefektette, hogy a felek autonómiáját a legszélesebb körben respektálni kell, azaz a megalkotandó szabályok célja, hogy csak az esetben jöjjenek számba, ha a felek valamely jogrendszernek az ügyletet alávetni nem kívánták. Természetesen ennek csak oly kérdésben lehet helye, amelyre nézve cogens szabályok nem léteznek. Második alapelv gyanánt elfogadtatott, hogy a szabályok egyszerűek és olyanok legyenek, amelyek magukban döntsék el a kérdést, ne pedig más «segódszabályok» révén. Amennyire lehet, egy jogrendszer alá legyen vetve az ügylet, habár az kétoldalú is. A felek autonómiájának tiszteletben tartása mellett, kikapcsolandóknak tartotta a bizottság azt a kérdést, hogy a feleknek az az akarata kutattassék, ami lett volna, ha a felek a kérdésről intézkedni kívántak volna, mint Eoguin javaslata. Tehát a bizottság abban a nézetben volt, hogy az egyezményi szabályok mindannyiszor alkalmaztassanak, valahányszor nincs világosan bebizonyítva, hogy a felek máskép akartak intézkedni.