Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 16. kötet (87. füzet) (Budapest, 1926)

1926 / 87. szám - Visszapillantás a kereskedelmi törvény 50 évére. Elnöki megnyitó beszéd, tartatott az 1925. december 13-iki Közgyűlésen

80 hogy a váltó- és keresk. követelések fölött az osztrák bíróságok ítélhessenek, ami valóban ritka példa arra, hogy független és rendes igazságszolgáltatással bíró nemzet saját polgárait más állam bíróságaihoz utasítja. Ennek szokatlanságát maguk a rendek is elismerték, midőn 1792 június 16-án a királynak előterjesztést tesznek aziránt, hogy a törvény éppen csak addig maradjon fenn, míg a kiküldött bizottság a váltókereskedelmi törvény javaslatával el nem készül. «Insolitum enirrr esset, — mondják — ut Natio, quae a sseculis, suis gubernari asvevit legibus et consuetudinibus, sponte ac deliberale exterse jurisdictioni semet subjiciat et tunc etiam, dum domi suae justitiam pari cum celeritati et securiiate, imo minori adhuc temporis et sumtuum dispendio consequi potest, judicium exterorum fororum recipére teneatur.» De azért ez a szégyenletes s a közvetlen előző híres országgyűlésen alkotott 1791. évi X. t.-cikkben proklamált önállósággal és függetlenséggel össze nem egyeztethető intézkedés, melyet csakis a mi akkori bíróságainknak a kereskedelmi ügyekben való tájékozatlansága és a megfelelő jogszabályok hiánya magyarázhat, mégis 50 évig állt érvényben, míg azt az 1840. évi XV. t.-cikk által megalkotott váltótörvény hatályon kívül nem helyezte. Nem vezetett eredményre egy későbbi, az 1827. évi VIII. t.-cikkben kiküldött bizottság által szerkesztett «CodexCambio mercantilis eiusdemquae Ordo Processualis» címmel közzétett javaslat, mely legfőképpen Palugyay Imre későbbi nyitrai püspök műve s amidőn a kereskedelem jogviszonyainak szabályozása újból sürgettetett, így különösen gróf Széchenyi István és Deák Ferenc által, az 1839/40. évi országgyűlés az egységes kódex helyett azt az utat választotta, hogy az egész anyagot szétbontotta és külön-külön törvénybe foglalta. így jöttek létre az 1840 : XV. t.-c, a váltótörvénykönyv, a XVI. t.-c. a kereskedőkről, a XVII. t.-c. a gyárak jogviszonyairól, a XVIII. t.-c. a közkeresetre összeálló társaságok jogviszonyairól, a XIX. t.-c. a kereskedői testületekről és az alkuszokról, a XX. t.-c. a fuvarosokról és a XXII. t.-c. a csődületről. Ezek a törvények képezték tehát az 1844 : VI. t.-cikkbe