Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 15. kötet (86. füzet) (Budapest, 1925)

1925 / 86. szám - A Pesti Kir[ályi] Ítélőtábla felállítása és szervezése. [Előadás] 1924. nov. 30-án

70 Ezt az instrukciót rövid időn belül követték a pótlások és az újabb instrukciók. A királyi kancellária hihetetlenül atyáskodik a Kúria felett. Még azt is megrója egy alkalommal, hogy a személynök a nevét a bírósági pecsét mellett jobbra írta, holott balra szokás. Utasítja a táblát, hogy felterjesztéseinek aláírásából a «servi» szót hagyja el; hogy a jegyzőkönyveket «alinea» sorokkal írja és a határozatokat nagyobb hetükkel tegye szembeszökővé. (Ezt az ulasítást különben a törvény is előírja a kerületi tábláknak.) A királyi kancellária felügyeletet gyakorolt a kir. tábla működése felett. A tábla köteles volt az előtte folyó perekről minden évben jegyzéket felterjeszteni s az ügyek mikénti befejezéséről számot adni. Már I 727-ben kifogásolja a kancellária, hogy a táblán sok ügy marad befejezetlenül és újabb ügyeket intéznek el a régiek elhanyagolásával. Általában a kancellária az, amely a kir. táblára a bürokratikus rendet behozza, ami eleinte nagy nehézséggel járt. A tanácsülési jegyzőkönyvek vezetésére is a kancellária javaslata alapján utasítja a táblát a király és bár a tábla minden tőle telhetőt elkövet, hogy ez alól mentesíttessék, a király nem enged és a tábla végre is engedelmeskedik. A kir. tábla állandósításának szükségszerű következménye volt a tábla bírói javadalmazásának reformja. A bírák I 7L):>> előtt nem élveztek állandó fizetést, haneni csupán napidíjat (diurnum) és pedig csupán a törvénykezési szakasz napjaira. A personális napidíja 4 frt volt. A pnelatusok és a báróké 2 frt, az assessoroké 80 dénár. A kir. tábla állandósítása után a kancellária tárgyalásokba bocsátkozott az udvari kamarával és azt javasolta, hogy mivel ezentúl a tábla bírái semmi más hivatalt, mely után fizetést vagy jövedelmet húzhatnának, nem fognak viselni, de meg a saját gazdaságukra sem ügyelhetnek, továbbá, hogy állásukhoz mért kényelemben élhessenek, szállást és cselédet tarthassanak, tisztességes fizetést kapjanak. Javaslata így szólt: Személynök 4500 frt, esetleg 4,000 frt 17 bíró a 2000 « 34,000 « összesen 38,000 frt.