Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 15. kötet (86. füzet) (Budapest, 1925)

1925 / 86. szám - A Pesti Kir[ályi] Ítélőtábla felállítása és szervezése. [Előadás] 1924. nov. 30-án

t APESTI KIE. ÍTÉLŐTÁBLA FELÁLLÍTÁSA ÉS SZERVEZÉSE. Dr. GÁBOR GYULA ügyvédnek 1924 december 20-án tartott előadása. Tisztelt teljes ülés! A budapesti kir. ítélőtábla kétszáz éves jubileumát ünnepeljük az 1924-ik évben. Kétszáz éve annak, hogy a magyar igazságszolgáltatás ezen illusztris tényezőjének elődjét, a pesti kir. ítélőtáblát III. Károly, az 1723 : XXV. tcikk alapján felállította és megszervezte. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy ez az emlékünnep azt jelenti, hogy maga a kir. ítélőtábla intézménye csak kétszáz esztendős. A valóság az, hogy a kir. ítélőtábla, mint a királyi udvarban (a kir. Kúrián) működő szervezett rendes bíróság, már a XV. század második felében működik, elnevezése ezen időtől kezdve «sedes judiciaria régise majestatis», m^jd «tabula regia judiciaria», melynek első törvényi részletesebb szervezetét Mátyás király VI. decretumában, az 1486: XX. és LXVILI. tcikkekben találjuk meg. A «kir. ítélőtábla» elnevezés nyilván onnan eredt, hogy ezen bíróságok ülésein a XV-ik században még személyesen is meg szokott jelenni a király s e végből részére külön szék volt fenntartva. Különösen pénteki napokon, mikor a szegények ügyeit tárgyalták, szokott megjelenni a király.1 Ámde nem vétünk a történelmi igazság ellen akkor sem, ha a kir. ítélőtábla intézményének keletkezését még régebbre helyezzük vissza. Kétségtelen ugyanis, hogy a király udvarában már Szt. László idejében állandó bírói szerv működik, eleinte a nádor, utóbb a kir. udvarbíró (judex curia? régise), vagy amint később nevezték, az országbíró személyében, aki, mint a Kúria rendes nagy bírája, ítélkezett az ú. n. nyolcados (octavalis) törvényszékeken, a nemesség ügyeiben. 1 Hajnik: Perjog, 55. ].