Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 15. kötet (86. füzet) (Budapest, 1925)

1925 / 86. szám - A Kir[ályi] Ítélőtábla fejlődése. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1924. november hó 30-án tartott Közgyűlésén

A KIRÁLYI ÍTÉLŐTÁBLA FEJLŐDÉSE.1 Dr. WINKLER JÁNOS pécsi egyetemi tanár előadása a Magyar Jogászegylet 1924 november hó 30-án tartott közgyűlésén. Igen Tisztelt Közgyűlés ! A királyság megalakulásával a bírói hatalom a népről a királyra szállott, «ki azt udvarában vagy a megyékbe eljárva gyakorolta*).2 Az udvarban a nádor, vidéken a megyei ispánok, majd a királybirák s a zsinati törvényszékek helyettesíük. Ezek a vidéki bíróságok azonban életképteleneknek bizonyulván, a XIII. század folyamán a nádor a királyi Kúriából kiválik s az említett vidéki bíróságok helyén ő gyakorolja a nemesség felett a bírói joghatóságot. Helyét a királyi Kúriában az ő ottani helyettese, az országbíró veszi át. Már a XIII. század végén, ha a nádor valamelyik megyében meg nem jelenik, a joghatóságot a megyei bírák gyakorolják. Ugyanekkor már privilégiummal találkozunk, melyek főleg a birtokarisztokrácia mind több tagját a nádor és a megyei bírák széke alól elvonják s abban a kiváltságban részesítik, hogy felettük csakis a királyi udvarban a király vagy az országbíró, vagy akit a király esetleg megbíz, ítélhessen. Ez annyira fokozta a királyi udvar törvénykezési teendőit, hogy már ugyancsak a XIII. század végén az országbírónak ott rendes időközökben (octava) kellett tartani a királyi bíróságot. Van helyettese, alországbíró és ítélőmestere, protonotáriusa. Ezt a bíróságot ekkor királyi jelenlétnek, praesentia regiának hívták, a király által személyesen tartott bíróságot pedig, ha t. i. a nádortól vagy országbírótól fordultak hozzá, különös jelen1 Felső bíróságaink fejlődését illetőleg, s itteni gondolatmenetünk igazolására L A magyar igazságszolgáltatási szervezet és polgári peres eljárás a mohácsi vésztől 1848-ig c. munkánk I. kötetét. A központi igazságügyi szervezet fejlcdése. Pécs, 1921. 2 Hajnik, Bírósági szervezet, 3—4.