Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 14. kötet (82-85. füzet) (Budapest, 1917-1918)

1917 / 82. szám - A szállítási szerződésekre vonatkozó jogszabályok a háborús tapasztalatok alapján. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1917. évi március hó 3. napján tartott teljes-ülésén. Nagy Ferenc elnöki záróbeszédével

10 40 korona volt ugyanis, mint említettem, az árkülönbözet a teljesítési határidő' lejártakor, 560 korona ellenben az árkülönbözet a jogerős ítélet meghozatalakor. Az a felperes ellenben, aki gyapjúszállítása iránt indított keresetet, rosszul spekulált, mert a teljesítési határidő után a kormányrendelet igényét, hogy úgy mondjam elkobozta. Teljesen világos az előadottakból, T. Uraim, hogy a K. T. jogot ad a szerződéshez hű félnek arra, hogy a szerződésileg megállapított határidőt kitolja, prolongálja, addig az időpontig, amíg az eladó és vevő között fennforgó jogvita jogerősen el lesz döntve. Egy ily prolongációnak bizonyos konjunktúráknál készpénzben kifejezhető értéke van és eladó vevőnek, illetve vevő eladónak, ha közöttük jogvita, mely a teljesítés megtagadásához vezetett, fenn nem forogna, ilyen prolongációért fizetni tartoznék. Oly árúknál, melyek a piacon bizonyos meghatározott áron beszerezhetők, illetve eladhatók, az árkülönbözet megtérítése jelenti a teljes kártérítést, jelenti a szerződéshez hű félnek abba a helyzetbe való hozatalát, amely helyzetben a szerződéshez hű fél lenne, ha a szerződésszegő fél teljesített volna. Állításom helyessége kétségtelen, hiszen a vételárért plusz illetve mínusz árkülönbözet a szerződéshez hű fél a teljesítési határnapon az árút beszerezhette, illetve eladhatta volna. A teljesítéshez való joga evvel szemben díjmente sprolongációra való jog. A bíróság teljesítésére szóló parancsa nem állítja helyre azt a helyzetet, mely beállott volna, ha a szerződésszegés be nem következik, hanem likvidálja azt az újabb ügyletet, az újabb ügyleti spekulációt, melybe a törvényadta jogánál fogva felperes az alperest belekényszerítette. A törvény a szerződéshez hű félnek nemcsak arra ad jogot, hogy az egyensúlyi helyzetnek, szóval annak a helyzetnek, mely a szerződésszegés nélkül beállott volna, helyreállítását igényelje, hanem egyben jogot ad arra is, hogy kártérítés helyett alperest egy újabb spekulációba belekényszerítse. A választ azt a szerződéshez hű fél mindig a jövőről alkotott felfogásának megfelelően fogja megejteni. Teljesítési keresetekkel a szóbanforgó természetű árúknál csakis igen erősen prononcált konjunktúráknál találkozunk 10