Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 12. kötet (74-77. füzet) (Budapest, 1915)

1915 / 74. szám - Szülők és gyermekek. A polgári törvénykönyv törvényjavaslatának 162-212. §-ai. [Felolvasva] a Magyar Jogászegylet magánjogi bizottságának 1914. évi március hó 14-én tartott ülésén

29 következetlenség vádját, melynek súlyát még el lehetne viselni, ha viszont a célszerűségnek a jogtechnika szépségével szemben erősebb indoka volna védelműl felhozható. Ámde sem az egyik, sem a másik szempontból nem mondhatunk le arról, hogy ha már az apai vagyonkezelést, a szülő és gyermek közötti családi viszonyból merített erkölcsi okoknál fogva a számadás kötelezettsége alól mentesítjük, erkölcsi célját és hivatását világosan kifejezésre ne juttassuk, amely abban áll, hogy a gyermek vagyonának jövedelmeit elsősorban magának az illető gyermeknek, azután a család kötelékében vele együtt élő kiskorú testvéreinek kell és csak harmadsorban az apának, az én elvi álláspontom szerint a szülőknek érdekében lehet felhasználni. Ha nem is világosan ebben a sorrendben, de megközelítőleg ebben az értelemben a Javaslat is ezt az elvet vallja, de megnyilatkozásai, melyekből erre következtetni lehet, nincsenek a homloktérbe állítva, hanem a részlettöredékek sűrűjében rejtőznek: így az a szabály, hogy a tiszta jövedelem elsősorban a gyermek eltartására fordítandó, ott rejtőzik a 191. §-ban, ahol azokról a szabályokról van szó, melyeket az atya haszonélvező módjára tartozik követni és ahol a bűnügyi védelem és perek költségei, meg a törvényes eltartási kötelezettségből származó tartozások emeltetnek ki messzemenő részletességgel; az az elv pedig, hogy a számadás nélkül kezelt vagyon jövedelme nem a Csáky szalmája, hanem annak rendeltetése az, hogy a család javára használtassák fel, a 192. §. 2. bekezdésében lappang, mely szerint a gyámhatóság kötelezheti az atyát, hogy a jövedelemnek a 191. §-ban megjelölt kiadások levonásával fennmaradó feleslegét méltányosság szerint megállapított részében a gyermek vagyonának fenntartásához szükséges rendkívüli beruházásokra és a gyermek törzsvagyonát terhelő adósságok törlesztésére fordíthassa, amennyiben az a saját és azoknak eltartására, akikkel szemben az eltartás kötelezettsége törvénynél fogva terheli, nem szükséges. A fentemlített elvi alapkő elhelyezése után nem kellene egyebet kimondani, mint azt, hogy az apa a kiskorú vagyonát a rendes családapa gondosságával tartozik kezelni. A Javaslat feleslegesen és célszerűtlenül ennél többet is, kevesebbet is tesz, midőn ily alapelveket ki nem mond és viszont az atyai vagyonkezelés egész complexumát kimerítően nem 29