Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 12. kötet (74-77. füzet) (Budapest, 1915)

1915 / 74. szám - Szülők és gyermekek. A polgári törvénykönyv törvényjavaslatának 162-212. §-ai. [Felolvasva] a Magyar Jogászegylet magánjogi bizottságának 1914. évi március hó 14-én tartott ülésén

26 az anya a maga tudásával és ítéletével is előmozdíthatja a vagyoni kezelés sikerességét, a másik a tárgyi, mert ily képen az anyát az apával együtt fogja terhelni a felelősség a gyermek vagyona állagát csorbító intézkedésekért . Ha a javaslat az egyéni vagyonkezelésben a rendelkezési szabadságnak nagyobb fokát találja és ezért azt a szülők együttes vagyonkezelésével szemben célszerűbbnek tekinti, úgy félreismeri az idegen vagyon kezelésénél irányadó főszempontot, mely nem a gyors intézkedésekben, hanem a minél biztosabb és állandóbb elhelyezésben áll. Nincs tehát hátránya, ellenben a gyermek érdekéből lényeges előnyökkel jár, ha a szülők együttesen kezelik kiskorú gyermekük vagyonát. Ha azonban ez bármily oknál fogva keresztülvihető nem volna, úgy legalább azt kellene szabályként kimondani, hogy fontosa bb intézkedések előtt a vagyonkezelő apa az anyát is hallgassa meg. Ez ugyan nagyon gyönge pótlék volna az általam javasolt gyökeres elvi rendezés helyett és kifelé e szabály elmulasztásának nem is volna hatása, de mégis legalább egy hang megütésével jelezné azt, hogy az anya nem teljesen mellőzhető tényező a gyermek vagyonának kezelésénél. Az atya nem kezelheti gyermeke vagyonát, ha személyében állnak be oly körülmények, melyek erre való képességétől megfosztják, jelesül, ha maga is kiskorú, gyámság vagy minden ügyére nézve gondnokság alatt áll, vagy szülői joga más oknál fogva szünetel, ha szülői joga megszűnt vagy azt azért nem gyakorolhatja, mert a másik szülőtől megvonatott és végül, ha csőd alatt áll. Vitás lehet, vájjon nem helyesebb-e a jelenlegi szabály (1877 : XX. t.-c. 23. §), mely szerint a gyámhatóság a csődbejutott atyát a csőd tartama alatt számadástételre kötelezhette vagy különösen indokolt esetekben a gyermek vagyonának kezelését tőle teljesen elvonhatta. Nézetem szerint azonban helyes a javaslat álláspontja, mely a gyermek vagyonának és jövedelmeinek érinthetlenségét az apa hitelezőivel szemben legjobban biztosítja. Tárgyi oknál fogva nem kezelheti az atya a kiskorú gyermeknek oly vagyonát, mely fölött az utóbbi önállóan rendelkezhetik, mivel az saját keresménye (716, 177. §§) továbbá az olyan vagyont, mely ingyenes juttatás által lesz a gyermeké,, á6