Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 11. kötet (69-73. füzet) (Budapest, 1915)

1915 / 69-71. szám - A mezőgazdasági örökség rendszere. [Bíráló vélemények a polgári törvénykönyv törvényjavaslatáról. 5. füzet. Örökjogi rész.]

262 A mezőgazdasági jószág közép- vagy kisbirtok legyen-e P Nagy jelentősége van annak a kérdésnek, hogy az üzemegység, az állag koiiátolása, megóvása, mely birtokkategóriákra terjedjen ki. A kérdés összefügg az újabb kor legtöbbet emlegetett társadalompolitikai kérdésével is, a középbirtokososztály helyzetével. A II. T. nem állít fel - amint láttuk az állagra, a «jószágra» nézve annak tárgyi kiterjedését illetőleg —- semmiféle rendelkezést. Tehát az «üzemegység)) (1945. és 1946. §§.) alatt bármely birtokkategóriát lehetne érteni. Kétségtelen azonban az, hogy az állagöröklés, mely az üzemegység megóvásának gondolatán épül fel, nem lehel más, mini kisbirtokos, tulaj donképeni 'parasztörökösödés. A ((jószág)) mint üzemegység fentartása a mi közgazdasági és íoldbirtokviszonyaink között csak a kisebb területegységeknél igényel védelmet. A 200—500 holdas mezei gazdaság osztatlan fentartása lehet társadalmi érdek, lehet nemzeti érdek, de nem szembetűnő erdeke a mezőgazdasági termelés fejlesztésének, ép úgy, mint ez a hitbizományi törvényes rendelkezésekkel védett üzemegységeknél áll, így áll ez a középbirtok-kategóriákra is. Nem is alkalmazzák sehol az állagörökösödés ismertetett rendszerét másra, mint parasztbirtokra. Nálunk sem lehetne ezt nagyobb nehézségek nélkül alkalmazni (1. Mattyasovszky: Birtokpol. szaktan. 1912. év 401. és 408. I). Azon megkülönböztetésnél, mely fennáll az örököstársak kielégítését illetőleg, t. i. a járadék tőkekielégítés (járadeklevél) vagy kényszerközösségben évi járadék útján történő kielégítés tekintetében reá kell mutatnunk, hogy középbirtokkategóriákra alkalmazandó állagöröklés el sem képzelhető másképen, mint az örököstársaknak járadék tőke útján közvetített kielégítése útján. Itt lenne tnlajdonképen jelentősége a tőkeerős, államilag ellenőrzött pénzintézeti közvetítésnek (járadékbank). Az 1909. évi magyar telepítési törvényjavaslat is e gon dolaton épült fel, ezt követik a porosz telepítési törvények. Ujabban kifejezetten középbirtokok létesítése céljából állami262