Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 11. kötet (69-73. füzet) (Budapest, 1915)

1915 / 69-71. szám - Észrevételek az öröklési jog egyes rendelkezéseihez.[Bíráló vélemények a polgári törvénykönyv törvényjavaslatáról. 5. füzet. Örökjogi rész.]

I 2 megváltoztatni akarja a közös rendelkezést. Ez az intézmény —• mint érdemileg is kimutattam — a végrendelettel es az öröklési szerződéssel szemben teljesen felesleges is. Nálunk törekedni kell, hogy megszűnjék minden olyan intézmény, mely a perek termőtalaja. Ez az intézmény Svájcban sincs meg. 1758. §. A közös végrendelet visszavonhatása kölcsönös és egyenlő terjedelmű jog, mihelyt tehát olyan esemény állott be, amely lehetetlenné teszi, hogy a felek egyike e jogával élhessen, kell, hogy ez eseményhez a másik fél visszavonhatási joga is kötve legyen. Ezzel az eseménnyel többé a visszavonhatás joga megszűnik. Ilyen esemény az egyik házasfél halála. (Ez következik a rendelkezések egymástól való függéséből is.) Nem attól függ tehát a másik házastárs végrendeletvisszavonhatási joga, hogy ő az egyik halála után a részesítést elfogadta-e vagy sem, hanem attól, hogy egyfelől ő házastársának életében nem élt a visszavonhatási joggal, másfelől hogy a házastársa — elhalálozása folytán — már nem élhet vele s így a kölcsönös rendelkezések egymástól való függése megmerevült, állandóvá lett. Az elfogadás tehát a túlélő fél rizikójára esik. Az 1758. §. tehát így volna szövegezendő : «Az egyik házastárs halála után az 175G. §. alá eső végrendeleti rendelkezés visszavonásának vagy a részesített terhére szóló egyoldalú megváltoztatásának, hacsak az 1776. és 1777. §-nak esete fenn nem forog — többé nincs helye.)) 1794. §. Úgy az osztály (1(.)53. §.), mint a kötelesrész szempontjából az igazságosság csak úgy érvényesülhet, az egészséges jogérzet csak úgy elógülhet ki, ha a számításba vehető és veendő vagyon nem a juttatás, az adományozás idejében volt értéke, hanem az örökhagyó halála idejében, vagy azon időben volt értéke szerint vétetik számításba, amelyben az elidegenítve volt. Úgy kell az ilyen vagyont tekinteni, mintha az végleg és teljesen csak az örökhagyó halálakor vált, szakadt volna ki az örökhagyó vagyoni jogköréből (áll ez a juttatott vagyon elidegenítése esetére is, amikor az akkori érték helyettesíti az illő vagyont). Egészséges jog- ós 12