Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 10. kötet (63-68. füzet) (Budapest, 1914)

1914 / 63-66. szám - Vétlen károkozás. [Bíráló vélemények a polgári törvénykönyv törvényjavaslatáról. 4. füzet. Kötelmi jog. 2. rész.]

290 német jogászgyűlésen Marwitz, Ennecerus és Traegér véle­ményei és Gierke állásfoglalása alapján kimondott az az elv: az igazságosságnak megfelel, hogy akinek az állatból haszna van, az általa okozott kárt is viselje. Egyes állatok tartása gazdaságilag nélkülözhetetlen a keresetmód, hivatás vagy háztartás céljaira. Ezek a hasznos háziállatok, — mint Rümelin mondja1 — rendkívüli veszé­lyeket nem rejtenek magukban. Nem lehet különös veszé­lyeztetésről ~ szólani oly károsításoknál, amelyeknek az em­beri együttélés következtében mindegyik ember egyformán ki van téve a másik részéről. A hasznos háziállatok tartásához fűződő érdek nagysága mellett eltörpül a velők járó veszélyeztetés. Szükséges, hogy itt a kis exisztenciák érdekei kellőleg figyelembe vétessenek. Egypár jószágocska a kisember gaz­daságának nélkülözhetlen kiegészítő része, talán úgy is mond­hatnánk, a kisembernek «egész szegénysége*). Nem indokolt ezt a kis exisztenciát oly súlyos, őt adott esetben gazdasági­lag talán egészen tönkretevő felelősséggel sújtani. Ha a szo­kásos elővigyázattal járt el, miért ne engedjünk neki excul­patiót! ? A luxusállatoknál — ahol a második szöveg szabálya szerint méltányosan tekintetbe vehető kedvezőbb vagyoni vi­szonyok inkább fennforognak -— és a rendkívüli veszélyeket rejtő vadállattartásnál megmaradhatna a föltétlen felelősség. Nem intézkedik a második szöveg arról az esetről, ha az állatot harmadik személy állatja vagy harmadik személy ingerelte. Igaz, hogy az első szöveghez készült Indokolás3 utal az első szövegnek 1791. és 1792. §§-aira (amelyek a második szövegnek 1496. és 1497. §§-aival tartalmilag meg­egyeznek). Minthogy ezek a szakaszok tulajdonkópen a két (vagy 1 Rümelin id. m. 32. old. 2 Unger id. m. 72. old. (aki pro ntilitate communi a közönség pártjára áll s az állattartót a hasznos háziállatoknál is feltétlen fele­lősséggel óhajtja sújtani) és Blume: Kritische Vierteljahrschrift 38. köt. 201. old. :{ V. ö. IV. kot. 625. old. 290

Next

/
Oldalképek
Tartalom