Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 10. kötet (63-68. füzet) (Budapest, 1914)
1914 / 63-66. szám - Kölcsön. [Bíráló vélemények a polgári törvénykönyv törvényjavaslatáról. 4. füzet. Kötelmi jog. 2. rész.]
4 jő létre. A T. 1082. §. 2. bekezdése egy felmerülhető esetre, amidőn az adós a hitelezővel megállapodásra lép, hogy a más címen kötelezett szolgáltatással a jövőben kölcsönkép fog tartozni, értelmezési szabályt állít fel. Kimondja, hogy ez is olyan tényálladék, amely a «kölcsön» szabályai alá vonható. Ez nem is kivétel a kölcsön reál-minősége alól, hisz itt az adós a valutát megkapta, nála van, de nem adja ki a hitelezőnek, hanem megtartja új címen. Feltéve természetesen, hogy a másik jogügyletből kifolyólag kötelezve volt. Az itt levezetett gondolatrendből következnék a 2. bek. megfelelőbb fogalmazása: kölcsön jő létre, különösen akkor is, ha helyettesíthető dolgok szolgáltatására más alapon kötelezett adós stb. Sőt felvethető az is, ne állítsunk-e fel értelmezési szabályokat a fent említett s az Indokolás szerint vitán kívül álló esetekre is, amidőn tényleges átadás ép oly kevéssé történt, mint az 1082. §. 2. bekezdésében tárgyalt esetben, nevezetesen a folyószámlán történt átutalások, giro-átírások és utalvány esetében ? Felesleges-e a kölcsön «reális» voltát kelleténél erősebben kidomborító bíró részére a forgalom érdekében ezekre az esetekre is értelmezési szabályokat felállítani ? Az 1082. §. 1. bek.-ben foglalt meghatározásnak gyenge oldala, hogy úgy tűnik fel, mintha a kölcsönhöz fűzött jogkövetkezmény, nevezetesen az ugyanolyan fajú és minőségű dolgoknak ugyanoly mennyiségben való visszaszolgáltatása, az ügylet esszenciális kelléke volna, amelytől a felek el nem térhetnének. A mennyiségre vonatkozólag ezt az 1084. §. is megcáfolja. A meghatározáshoz lényegesen csak az első mondat és a jogkövetkezmények tekintetében a visszaszolgáltatás kötelezettsége tartozik. A T., amidőn abból az elvből indul ki, hogy nem állít fel tankönyvbe illő meghatározásokat, módot nyújt a jogügylet lényeges és természetes (a felek rendelkezése alá eső) kellékeinek összezavarására. Az 1083. §.-ból a contrario következik, hogy kölcsön után kikötés nélkül kamat nem jár. A sv. köt. tv. 313. §.-a szerint kereskedelmi forgalomban kikötés nélkül is jár kamat. A mi kereskedelmi törvényünk 284. §.-a a kereskedők érdekét kellően megóvja s ezért e szempontból kifogást nem emelhetünk. 4