Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 9. kötet (58-62. füzet) (Budapest, 1914)

1914 / 58. szám - Dologi jog. [Bíráló vélemények a polgári törvénykönyv törvényjavaslatáról. 2. füzet. Dologi jog.]

4 gát egyáltalán meg nem illetik. A birtokfőnök ellen pedig a birtokszolgának abszolúte semmiféle joga nincsen. Nézzük már most, hogy fest ez a jogállapot a gyakorlatban? Az apa a 357. §. szerint kétségtelenül birtokszolga, vagy mint a 2. T. mondja «birtokosszámba nem megy», mivel ő a dolog felett a tényleges hatalmat másnak (kiskorú gyermeke) nevében, mint annak képviselője gyakorolja. Arra az épületes eredményre jutunk, hogy az apa csak a 361. §-on alapuló jogokat használhatja a tilos önhatalmat gyakorló harmadik személy ellen, a 363. és 364. §-on alapuló jogokat azonban nem. Vagyis jogos védelemmel élhet, tettenkapás esetében erőszakkal is visszaveheti az ingó dolgot. Ellenben az ingatlant vissza sem veheti, s a peres eljárást pedig egyáltalán meg nem indíthatja. Ki van tehát a pervitelre jogosítva, ha a kiskorú fiú vagy leány mondjuk 14 éves, vagy annál is fiatalabb? Az apa nem, az csak birtokszolga, kit a 363. és 364. §-on alapuló jogok meg nem illetnek, a kiskorú nem, hiszen ő a P. P. 70—72. §-ai értelmében perképességgel nem bir. Sőt miután a birtokszolga a birtokfőnök ellen birtokjogi védelemmel abszolúte nem bir, a kiskorú gyermek apját bármikor szabadon kihelyezheti, a kezelés alatt álló összes ingó és ingatlan dolgokat tőle bármikor erőszakkal is elveheti, míg az apa az erőszakos gyermeke ellen még a 361. §-ban szabályozott jogos védelemmel sem élhet. Es a gyönyörűséges jogi helyzet a képviselet összes eseteiben ismétlődnék. De a legsúlyosabb fegyvert nem is használtam. Mily képtelen helyzet áll be, ha az egyesület, alapítvány (II. T. 19. §.) részvénytársaság, szövetkezet elnökei, vezetői, igazgatói, felszámolói a II. T. 357. §-a értelmében birtokszolgáknak minősíttetnek. Ha az egész gondolatsorozatot végiggondoljuk és az iménti fejtegetéseket itt applikáljuk, ekkor ezeknél a misztikus személyeknél tényleg a jogi miszticizmus bűvkörében tévelygünk. De ettől a képtelen jogi helyzettől eltekintve, flagráns ellentét tátong a 355. és 357. §-ok között. 4