Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 8. kötet (56-57. füzet) (Budapest, 1914)

1914 / 56. szám - A szellemi és az erkölcsi javak oltama. [Bíráló vélemények a polgári törvénykönyv törvényjavaslatáról. 1. füzet. Személyi és családi jog.]

ELSŐ EÉSZ. SZEMÉLYI ÉS CSALÁDI JOG. ELSŐ CÍM. Személyek. 1. Dr. Fazekas Oszkár, budapesti ügyvéd. A szellemi és az erkölcsi javak oltalma. I. Elő magánjogunk — nem szólva a speciális kodifikáció tárgyává tett szakjogokról (szabadalmi-, védjegy-, mintaoltalmi- és szerzői jogi törvények) és természetesen a családjogról, — a rideg anyagiasság jellegét viseli magán. A T. rendelkezései a jelenlegi jogállapothoz viszonyítva óriási haladást jelentenek, mert a jogrendben a nem vagyoni javak számára rendszeri elhelyezést nyújtanak és körültekintéssel alapozott oly pozíciót törekszenek biztosítani, amely korunk ethikai felfogásának és a haladottabb külföldi tételes jogtudomány mai állásának megfelel. A T. rendelkezései tárgyát képező nem vagyoni javak különböző köre különböző elnevezéssel van megjelölve: egészség, szabadság (1477. §) személyiség, névviselési jog <22. §) jogvédte érdek (1458., 1486. §), míg a 885. §. általában a «nem vagyoni» kár negatíve elhatárolt, tehát végtelen terjedelmet felölelő fogalmával operál. A T. a személyiséget általában a jogtalan sérelem és háborítás ellen: a névviselési jogot a kétségbevonás és a jogtalan használat ellen: a jogvédte érdeket a jogellenes (akár vétkes, akár vétlen) sérelem ellen kívánja oltalomban részesíteni. Az egészségre és a szabadságra, vonatkozó fentidézett