Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 7. kötet (49-55. füzet) (Budapest, 1913)

1913 / 49. szám - A polgári törvénykönyv tervezete. [Előadások] a Magyar Jogászegylet 1913. évi május hó 25. napján tartott teljes-ülésén. Nagy Ferenc elnöki megnyitó és záróbeszédeivel

14 részletesen fogja szabályozni és amely mellett az I. tervezet uzsoraszakasza feleslegessé válik. Különben is kérdéses, hogy az uzsorás szerződésnek az I. tervezetben kimondott abszolút semmissége, mely a kárositott fél akaratától függetlenül áll be és őt az uzsorás rögtöni kondikciójának teszi ki (ha ugyan a kondikcio ki nincs zárva, a mi az I. T. 1769. §-ának második bekezdése alapján szintúgy vitássá válhatnék, mint ahogy a német polgári törvénykönyv analóg szabályai alapján tényleg vitássá vált), a károsított félnek minden esetben megfelelő védelmet nyújt-e és nem volna-e célszerűbb az olyan szabályozás, mely a károsított fél választására bízná, hogy az uzsorás-szerződést a maga egészében akarja-e megdönteni, vagy csak az általa kötelezett szolgáltatást akarja-e a megfelelő mértékre leszállíttatni. Az új szöveg, mely az uzsora kérdéséhez állást nem foglal, az új törvénynek e tekintetben szabad kezet enged. Ami végül az állatszavatosság kérdését illeti, ezt, amennyiben a szavatosság kereskedelmi ügyletből ered, mint a kereskedelmi jog körébe tartozó kérdést Horvát-Szlavonországokra is kiterjedő törvényben kell szabályozni. Erre való tekintettel a szerkesztő-bizottság a törvényhozási ökonómia szempontjából helyesebbnek tartotta a polgári törvénykönyvből teljesen kikapcsolni ezt a kérdést, mely kimerítően az I. tervezetben sincs szabályozva, mert a főhibák és a szavatossági határidők meghatározása ott is külön törvénynek van fenntartva. A szabályozás majdan akként történhetnék, hogy az állatszavatosság különleges szabályai egy Horvát- és Szlavonországokra is kiterjedő külön törvénnyel közvetlenül a kereskedelmi állatforgalomra nézve állapíttatnának meg és ezek a szabályok a közpolgári forgalomra egyszerűen kiterjesztetnének. Mindazon külön törvényeknek, amelyek a polgári törvénykönyvből kihagyott kérdések szabályozására szükségesek, & szerkesztő-bizottság felfogása szerint legkésőbb a polgári törvénykönyv életbeléptéig szintén életbe kellene lépniök, ami tekintettel arra az előrehaladott stádiumra, amelyben az idevonatkozó előmunkálatok vannak, nem is fog nagyobb nehézségbe ütközni. 14