Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 4. kötet (27-31. füzet) (Budapest, 1912)

1912 / 27. szám - A felülvizsgálatról a polgári perrendtartásban. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1911. évi február 18-iki teljes-ülésén Nagy Ferenc, Borsitzky Imre, Csapó Ferenc, Plósz Sándor felszólalásaival és az előadó zárószavával

6 ban az ügyben hozzon határozatot, a franczia semmiségi panaszszal szemben csökkentette a formalismust, egyszerűbbé és olcsóbbá tette az eljárást, ámbár e tekintetben nem tett eleget minden kívánalomnak. Maga a németbirodalmi perrend indokolása a revisiót korlátozott felebbezésnek minősíti. A joggyakorlat túlment e részben a törvényhozó intentióján. A Reichsgericht a lehető legszabadabban értelmezi a jogkérdést. Újabban már arról beszélnek, hogy a Reichsgericht visszareformálta a jogkérdésre szorított felülvizsgálatot a régi német jog korlátlan felebbezésere. Mig némely részről e részben egyenes törvényszegéssel vádolják a németbirodalmi legfelsőbb bíróságot, másrészről mind hangosabban követelik a felülvizsgálat korlátainak törvényhozási tágítását is. Az 1893-ban alkotott sommás eljárásunk a felülvizsgálat szabályozásában a német felülvizsgálatot tartotta szem előtt, a mikor azt a jogkérdésre szorította. A midőn azonban felülvizsgálati bíróságokká tette a kir. Curián kivül a tizenegy királyi Ítélőtáblát, sőt 100 korona értéken alul a járásbíróságok ítéletei ellen felülvizsgálatot adott a kir. törvényszékhez, ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy a felülvizsgálat elsősorban nem a jogegység megóvását szolgálja, hanem főkép a felek érdekében szabályozott bizonyos korlátok közé szorított felebbezés. És ezzel fel volt vetve az a kérdés, hogy helyes-e, ha ennek a felebbvitelnek korlátait a jogkérdésben keressük. Ha már kétségtelen, hogy a tényállásnak harmadszori korlátlan tárgyalása és eldöntése alig lehetséges, mégis nem indokolható meg az, hogy oly kérdések, a melyek ugyan nem szoros értelemben vett jogkérdések, de újabb eldöntésük nem kíván tárgyalást, bizonyítást és bírói mérlegelést, a felülvizsgálat köréből kizárassanak. Ilyen kérdések pedig nemcsak a jogkérdések. A physikának, a chemiának, vagy bármely más tudománynak tótelei bizonyítási eljárás nélkül is szintén ép úgy hozzáférhetők a felső biró, mint az alsó biró részére. És a tudományos tételeken kívül is van számos általános tapasztalati tétel, a mely nem igényel perbeli bizonyítási eljárást. Ezek nem jogkérdések, de szoros értelemben nem is ténykérdések és nincs is semmi akadálya, hogy a felülvizsgálati 6