Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 4. kötet (27-31. füzet) (Budapest, 1912)

1912 / 27. szám - A felülvizsgálatról a polgári perrendtartásban. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1911. évi február 18-iki teljes-ülésén Nagy Ferenc, Borsitzky Imre, Csapó Ferenc, Plósz Sándor felszólalásaival és az előadó zárószavával

9 ben a perrendtartás a teljesen szabad revisionális gyakorlat alapján áll. T. i. nem kívánja meg, hogy a fél a felülvizsgálatra okul szolgáló jogi sérelmet, illetőleg a megsértett jogszabályt forma szerint tüzetesen megjelölje. Elég, ha a felülvizsgálati kérelem egész tartalmából kivehető az, hogy mily alapon keri a fél a felülvizsgálatot. Ez már a sommás eljárás szerint is így van. Az új perrendtartás azonban a formalismus mellőzésében még tovább megy a sommás eljárásnál, a midőn nem kívánja meg, hogy a fél minden esetben megmondja azt, hogy az Ítéletnek mily megváltoztatását kéri. Három kelléke van ugyanis az új perrendtartás szerint a felülvizsgálati kérelemnek. Elsősorban meg kell jelölni az ítéletet, mely ellen irányul a felülvizsgálat; másodszor határozott kérelmet kell tartalmaznia annak a kijelentésével, hogy a felülvizsgálati kérelem az Ítéletet egészében vagy mely részében támadja meg és harmadszor tartalmaznia kell azt. hogy mely alapon támadja meg a fél az ítéletet. A sommás törvény megkövetelte, hogy a fél azt is mondja meg, hogy minő megváltoztatást akar. Az új perrendtartás abból indul ki, hogy semmiféle súly nem fekszik azon, hogy a felülvizsgálati kérelemnek feloldás, vagy hatályon kivül helyezés, vagy megváltoztatás-e a következménye. Már a mai gyakorlat sem helyez súlyt arra, hogy a fél nem az Ítélet megváltoztatását, hanem feloldását kéri. Azzal, hogy a törvény megköveteli, hogy a fél jelölje meg azt, hogy mely alapon támadja meg az ítéletet, a perrendtartás nem a formalismust akarja szolgálni. Ez a kellék folyománya a felülvizsgálat szerkezetének. Az alsóbirósági ítéletben foglalt tényállás csak akkor vizsgálható felül, ha a fél ezt kéri és a tényállás helyességét megtámadja. Más kérdésekben is szükség van arra, hogy a fél előadja azt, hogy mily alapon támadja meg az ítéletet, például ha a fél csak azért támadja meg a felebbezési bíróság ítéletét, mert a nyilvánosság szabályait nem tartották be, akkor a felülvizsgálati bíróság csak ezt állapítja meg és nem megy ezen túl. Felesleges munkaszaporítás volna, ha ezen túlmenne, mert hiszen ha egyszer azt konstatálja, hogy a nyilvánosság szabályai nem lettek betartva és e miatt feloldja az ítéletet, mi czélból vizsgálja felül az egész tényállást? Hasonló az 9