Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 3. kötet (20-26. füzet) (Budapest, 1911)

1911 / 20. szám - A bíró. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1911. április hó 30. napján Aradon tartott teljes-ülésén

11 tális palotáját. .1 codificatio hatalmi mámorának korszaka következeti be. Képesnek tartották az emberi értelmet arra, hogy világos és ennélfogva bárki által érthető, tökéletes és ennélfogva örökéletű és teljes és ennélfogva minden eshető­ségre kiterjedő szabályokat alkothasson, s nehogy azokat ter­mészetes értelmükből kiforgathassa a conservativ érzelmek képviselője: a birót a törvény vakon engedelmeskedő szol­gájává akarták lealacsonyítani, a ki csak kimondja a senten­ciát, melyet készen talál a törvényben és kit az igazságszol­gáltatás megtagadásának vétsége miatt meg lehet büntetni, ha azon ürügy alatt, hogy nem talál megfelelő szabályt a törvényben, vonakodik ítéletet hozni (Code civil Art. 4). Ha tekintetbe vesszük, hogy ugyanabban az időben a törvényes bizonyítási elmélet a tényállás megállapítása körül teljesen megkötötte a birót, a kit a törvény értelmezésétől eltiltottak: önkéntelenül eszünkbe jut a kor szellemének analógiája azok­kal a gyanakvó férjekkel, kik úgyszólván mechanikai uton lehetetlenné akarják tenni feleségeik hűtlenségét és e nevet­séges eljárásukkal mesterségesen előidézik megcsalatásukat. Az asszonynyal meggyűlöltetik zsarnokát és mérkőzésre hívják ki leleményességét. Minthogy pedig a nö sokkal ügyesebb a kisiklásban mint a féríi az ellenőrizésben : annak, a ki túl­ságosan féltékeny, előbb-utóbb oka lesz reá. Ha őrt állit a felesége mellé, az őrrel fogja megcsalni és ha olyan az őr, hogy őt nem lehet elcsábítani — egyszerre elpárolog a nő, mert mit ér a nő, ha hűségének értéke nincs. A háremekben csak gyönyörautomatákat őriznek. A birót nem szabad félteni, de nem is kell félteni. A kinek kezében van a törvény alkalmazása, annak kezél en van a törvény értelmezése és a kinek kezében van a törvény értelmezése, annak kezében van a törvény is. A dolog termé­szete ebben az esetben is erősebbnek bizonyult legislativ in­tézkedéseknél. A grammatikai értelmezés lassankint kifejlődött logikai értelmezéssé és miután belátták, hogy a bizonyítási szabályok, ha alkalmasak is a bírói önkény és jogbizonyta­lanság távultartására, még alkalmasabbak az igazság kiderí­tésének megakadályozására : a bírói akarat szabadságának ' utolsó bilincsei is lehullottak és a törvényhozó tudatára íi

Next

/
Oldalképek
Tartalom