Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 3. kötet (20-26. füzet) (Budapest, 1911)

1911 / 20. szám - A bíró. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1911. április hó 30. napján Aradon tartott teljes-ülésén

9 tek számával móri és ily képen dijat tüz ki a felületességre. Az ilyen selectio igazi neve corruptio, mert minősítővé teszi azt, a mi disqualifikál. Nagyon tévedne azonban, a ki az általam felhozott s találomra kikapott egy pár példából azt következtetné, bogy a biró akarata soha a megtorlás érdekében sem érvényesül. A communis opinio azt tartja ugyan, hogy a büntetőtörvény szövege nem ad helyet sem annak, amit «analógia legis», sem annak, amit «analógia juris» alatt ismer a magánjog tudománya : de azért a biró némelykor elhalad a tilalomfa mellett, melyet a törvényhozó felállított. (Btk. 1. §. "Büntettet vagy vétséget csak azon cselekmény képez, melyet a törvény annak nyilvánító.) Nem kereszteltük-e el a villamos erőt «ingó dolognak"), csakhogy tolvajként büntethessük azt, ki villamos áramot másnak telepéről jogtalanul elvezet; nem előzte e meg a gyakorlat e tekintetben tizenöt évvel a törvényhozót, a ki oly időben adta meg a bíróságnak a felhatalmazást, mikor már arra szükség nem volt? Nem büntetjük-e a Btk. 400. §-ának második bekezdése alapján a nyilvánkönyvön kívüli tulajdonos kárára történt átruházást, holott kétségtelen, hogy az, ki nevén álló ingatlant eladva megengedi, hogy a vevő tulajdonjoga telekkönyvileg bekebeleztessék, nem valótlan, hanem a valóságnak megfelelő tényeket vezettet be a nyilvánkönyvbe. Köztudomású dolog, hogy magánjogi gyakorlatunk mily szigorúan ragaszkodik ahhoz az elvhez, hogy erkölcstelen tartalmú szerződések semmisek. De azért büntető bíróságaink azt, ki nem felelt meg hamis pénz szállítása iránt elvállalt kötelezettségének, nemcsak csalás miatt elitélik, hanem a Bp. megfelelő szakaszai alapján kártérítésre végrehajtás terhe mellett is kötelezik. Miben áll itt a megtévesztés? Abban, hogy a vádlott megtévesztette a sértettet, azt állítván, hogy tud hamis pénzt készíteni. Miben a károsítás? Hogy nem szállította azt, amire kötelezte magát. Nem iteltük e el azt, ki ingóságait betörés ellen biztosítván, önmagát lopta meg a büntetőtörvénykönyv azon szakasza alapján, mely szerint büntettet képez a csalás: ha valaki azt saját biztosított vagyonának megsemmisítése vagy megrongá-