Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 2. kötet (13-19. füzet) (Budapest, 1911)

1911 / 13. szám - A magánjog és a büntetőjog viszonya egymáshoz. [Előadás] a Magyar Jogászegyletnek 1910. október 30-án Kassán megtartott teljes-ülésén

7 lanul és csalárd módon a jogosulttól való elvonása büntetlen maradjon; ebből azonban nem az következik, hogy a meglévő törvényes állapot helyes, hanem az, hogy az ilyen, kétségtelenül büntetésre méltó erő-elvonás megtorlását különlegesen szabályozni kell. A 1907:111. t. cz. 2. §-a meg is kísérletté ezt a szabályozást, mondván, hogy «a villamos áram és egyéb energia bármely módon való jogtalan eltulajdonítása, szándékos és jogtalan megrongálása vagy megsemmisítése, a Btk-ben az idegen ingó vagyon megrongálása, illetőleg a lopásra vonatkozó rendelkezések szerint büntetendő.)) Ennek az idegen tárgyról intézkedő törvényben elrejtett, tehát formailag is kifogás alá eső szabályozásnak azonban nagy köszönettel nem tartozunk; mert nem kimerítő és nem egy kételyt támaszt : Hogyan lehet a «bármily módom történt elsajátítást, tehát azt is, a melyet erőszakkal vittek végbe — a mi pedig lehetséges, — a lopásra és nem a rablásra vonatkozó rendelkezések szerint büntetni? Miben áll az idegen ingó vagyon rongálására vagy a lopásra vonatkozó rendelkezés szerinti büntetés ? Vájjon a Btk-nek csupán a cselekmény büntetésére, vagy egyszersmind a bűncselekmény alkotó elemeire és minősülésére vonatkozó rendelkezései is jönnek-e alkalmazásba ? Miben áll az «energia eltulajdonítása*) ? stb. Büntető törvénykönyvünk valahányszor a bűncselekmény elemei közé felveszi azt, hogy az ingó dolog valakinek uralma s hatalma alatt lett légyen, tehát a lopás, a rablás, a sikkasztás, az orgazdaság fogalmának meghatározásánál, ^birtokról vagy birlalatról», ((birtokosról vagy birlalóról» beszél, a nélkül, hogy ezeket a fogalmakat meghatározná. És helyesen; mert ez a meghatározás kizárólag a magánjog körébe tartozik. Hogy a büntetőtörvény ezt az álláspontot foglalja el, ez világos abból, hogy ugyanazokat az elnevezéseket használja, a melyek az osztrák polg. törvénykönyv gyarló fordításának nyomán (birlaló !) a mi magánjogunkban meghonosodtak. A törvény álláspontja tehát helyes; de a bíróságok nem ritkán elhagyják ezt az álláspontot, a birtok fogalma, a 7