Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 2. kötet (13-19. füzet) (Budapest, 1911)

1911 / 13. szám - A magánjog és a büntetőjog viszonya egymáshoz. [Előadás] a Magyar Jogászegyletnek 1910. október 30-án Kassán megtartott teljes-ülésén

13 a polgári biró a prts. 221. §-át figyelmen kivül hagyta és az esküvel való bizonyítást nem döntő ténykörülményekre nézve rendelte el: az által, hogy a peres fél a neki erre a körülményre megítélt esküt letette, a feltételes Ítéletek rendszerében a per az esküvő javára dőlt el, és így az esküvel megerősített, önmagában talán lényegtelen körülmény is perdöntővé vált. Ha tehát az esküvel megerősített tényállítás valótlan volt, a hamis eskü tényálladéka megvan. A törvény a hamis esküt bizonyára nem azért bünteti, mert az abban állított ténykörülmény önmagában jelentékeny, fontos, hanem azért, mert annak valóságától vagy valótlanságától függ, azon dől el, a per sorsa, mert — a mint a prts. helyesen mondja — <tdöntő» ténykörülmény. Lehetetlen, hogy az említett kijelentéssel inaugurált birói gyakorlat megállhasson; mert ez a gyakorlat arra vezet, hogy az alsóbbiókú bíróság a helyesség tekintetében felülbírálja és korrigálja a /ie/sobiróság határozatát; és — a mi pedig még feltűnőbb, hogy egyazon bíróság, ugyanaz a kir. Ítélőtábla, vagy a kir. Curia, különböző tanácsokban ugyan, de végre mégis mint ugyanaz a bíróság, hozzá még ugyanabban a konkrét esetben azt mondja ki, vagy legalább abból indul ki, hogy az a ténykörülmény, a melyre az esküt megítéli, a fennforgó ügyre nézve döntő, tehát lényeges, mert hiszen máskép az esküt a prts. értelmében meg sem ítélte, annak letételétől vagy le nem tételétől az ítéletet fel nem tételezhette volna; és a mikor az ügyfél azt az esküt letette, a bíróság itéletileg azt jelenti ki, hogy az esküvel megerősített ténykörülmény irreleváns, lényegtelen, tehát implicite kijelenti, hogy a polgári perben a törvény rendeletét figyelmen kivül hagyta és az ügyet helytelenül döntötte el. Hát még mily ferde következményekkel jár az említett birói gyakorlat a polgári per újításának kérdésében! A prts. szerint (315. §. d) pont és 321. §.), a ki véli, hogy ellenfelének a büntető törvényben tilalmazott cselekménye miatt lett pervesztessé, annak előbb a bűnvádi eljárás megindítását kell kérelmeznie, a perújítást pedig csak azután kérheti, a mikor a büntető bíróság a bűnösséget jogerős ítélettel kimondotta. 13