Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 1. kötet (1-12. füzet) (Budapest, 1910)

1910 / 1. szám - Székfoglaló beszéd. A Magyar Jogászegylet 1909. évi deczember hó 12-iki közgyűlésén tartotta Nagy Ferencz

7 mely a régi jog alapján létezett és fejlődött ezen országban, nagyon jól tudjuk, hosszú tespedés következett, és midőn utána a modern jogállam épületét minél gyorsabban fel kellett állítani, nem lehetett kivánni, hogy azok a férfiak, a kik e munkával megbízattak a nemzet által, egyszerre úgy lépjenek fel, mint a kik az összes kultúrnépek tudományát és intézményeit egyaránt ismerték volna és azoknak eredményeit egyenlő értékük szerint felhasználhatták volna. Be kellett érni azzal, hogy a közvetlen szomszédnál keressék azt, a mi az új viszonyoknak megfelelőnek mutatkozott, miután úgyis tudvalevő volt, hogy ott is egy újabb regeneratív korszak következett be a jog terén, hogy a tudomány ott is nagy előhaladást tett, hogy ott is azon volt a törvényhozás, hogy a legtökéletesebb intézményeket adja a nemzetnek és építse ki azt, a mi még hiányzik. Hozzájárult más körülmény is. Hiszen mi egészen más helyzetben vagyunk a nagy német nemzettel szemben, mint más nemzetekkel szemben. A közvetlen közelség, a könnyű érintkezés, a nyelvbeli jártasság, a német egyetemek látogatása stb. mind magával hozza azt, hogy mi elsősorban a nagy német nemzet jogtudományára és jogalkotására nézünk, és eddigelé bizony csak kivétel volt az, a mikor ezzel meg nem elégedve, más nemzetek útmutatásait is tanulmányoztuk. De elvégre ez mindig kevésbbé lesz és kell, hogy legyen kizárólagos és exclusiv, egyoldalú természetű. Távol áll tőlem, hogy én azt ajánljam és azt tanítsam, hogy mi a nagy német nemzetnek nagy magaslaton álló tudományát és tökéletesebb intézményeit ne vegyük útmutatásul és irányadókul. Megtagadnám önmagamat, ha ilyent mondanék, hiszen magam is a német jogtudomány emlőin nevelkedtem. De becsüljük meg más nemzetek tudományát is és értékesítsük ép úgy, mint a közvetlen szomszédét, és ebben a tágabb látkörben, a melyet szerzünk, fogjuk azután megtalálni azt, a mivel a magyar jogtudomány önállóságát és függetlenségét igazán biztosíthatjuk, úgy hogy azután már teljesen a magunk lábán járhatunk. Ez a czél, hogy necsak egy, hanem valamennyi kulturnemzet munkáját egyaránt vegyük útmutatásul, tanulmá7