Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 7. szám - Pár szó a végrehajtási törvény novellájához

92 Magyar Jogász-Ujság VII. évf. mében a bejegyzésre kötelezve van. Végül a törvény átmeneti intézkedéseivel foglalkozik és kifejti, hogy a törvénynek ugy a magánjogi, mint a büntető következ­mények tekintetében a javaslat oly visszaható eröt akar tulajdonítani, amely szmte példátlanul áll. Az előadó fejtegetéseit a nagyszámú jogászközönség élénk tetszéssel fogadta. Dr. Hantos Elemér szerint az uzsorajavaslat nem vonta le az elmúlt pénzügyi válság tanulságait. Ennek tekintetbe vételével el kellett volna ejteni a 8°/o-os kamatmaximumot és a kereskedőkre vonatkozó kivételt, mert hiszen ezeknek szorult helyzete is lehet kizsákmá­nyolás tárgya. Az uzsora elleni védekezés csak a gazda­sági téren lehet sikeres és különösen a személyi hitel kielégítéséről kellene megfelelő intézményekkel gondos­kodni. Dr. Nemere Béla szerint a javaslat egyes intéz­kedéseiben következetlen és bizonyos fogalmakkal, mint „hitelezés", „fejében", „előlegezés" „tervszerűség", „semmisség", stb. tévesen operál. Azonfelül a szigorítás mellett az ez által elérendő czélok szempontjából fölös­leges kivitelt statuál a bejegyzett kereskedőkre, a dologi uzsorára és nem éri utol az uzsorás munkaszerződést. Negatív hibája a magáninditvány hiánya, mely nélkül személyi üldözéssé fajulhat: a büntető-novella terveze­tével való ellentéte és a bírói szabadság tulágos tág köre. De a javaslat alapgondolatát sem helyesli, mert nem a ravasz, fondorlatos eljárásra egyrészt és az anyagi romlásra másrészt helyezi a sálypontot, hanem a szolgál­tatások aránytalanságára. A február 15-én dr. Beck Hugó kúriai bíró elnöklete alatt tartott teljes ülés tárgya Wütmann Ernő dr. buda­pesti ügyvédnek a külföldi korlátolt felelősségű társa­ságok magyarországi jogállásáról szóló előadása volt. Előadó kifejtette, hogy az uj német kereskedelmi szer­ződés értelmében, a Németországon alakult G. m. b. H. üzleti működésüket Magyarországra kiterjeszthetik, a magyar törvény határozatainak szem előtt tartása mellett. Ezen szerződés folytán mindazon államoknak, melyek alattvalóinak a legkedvezményesebb eljárást biztosí­tottuk, igy pl. Anglia, meg kell engednünk, hogy a területükön alakult korlátolt felelősségű társaságok üzleteiket Magyarországra kiterjeszthessék, természetesen a magyar törvények szem előtt tartása mellett. Kérdés mármost, hogy egy külföldi korlátolt felelősségű társaságra a magyar törvényeknek minő határozatai alkalmazandók ? Kereskedelmi törvényünk a külföldi társaságok tekin­tetében 210. és következő §-aiban intézkedik. Ezen §-ok szóhangzásuk szerint csak a külföldi részvénytársaságokról és szövetkezetekről intézkednek és meghatározzák, hogy ezek a társaságok a mennyiben Magyarország területén fióktelepet akarnak felállítani, igazolni kötelesek azt, hogy az ország területén képviselő­ségük van, hogy alaptőkéjüket részben az ország terü­letén helyezték el. Előadó példákkal igazolta hogy igen gyakran a nemzetközi magánjogban használt belföldi magánjogi fogalmuknak más értelmük van, mint a minő értelmet tulaj­donit nekük a belföldi, vagy a külföldi magánjog. Ezen állítás legklasszikusabb bizonyítékául a K T. 210. §-ában használt részvénytársaság és szövetkezet fogalmát tekintete. Részvénytársaság alatt nem lehet a K. T. 210. § a értelmezésénél a K. T. 147. §-ban meghatározott társa­sági formát tekinteni, mert a törvényhozó midőn idegen testre alkalmazandó ruhát szabott, nem tekintette mérv­adónak saját méreteit. De ne n határozható meg a rész­vénytársaság fogalma külföldi jog alapján sem, mert mint előadó kifejtette, nem minden külföldi jog ismeri ezt a társasági formát. Szükségszerüleg tehát a részvénytársaság fogalom, önállóan a K. T. 210. és köv. §-ainak czéljától, állapítandó meg. Ezen §-ok czélja lévén az olyan külföldi társa­ságokat, a melyek tagjaik magán gazdaságától független életet élnek, a nyilvánosság ellenőrzése alá helyezni, ki­terjednek tehát a külföldi korlátolt felelősségű társa­ságokra is. A külföldi korlátolt felelősségű társaságok jogállása tehát a külföldi részvény-társaságok jogállá­sával egyező. Kivételt képeznek az osztrák korlátolt felelősségű társaságok, melyek az 1907. évi kiegyezési törvény értelmében a nyilvánosság ellenőrzése alatt nem állnak és külföldi közkereseti, illetve betéti társaságoknál egyező jogállással bírnak. Az osztrák társaságok be­bocsájtásának következménye lesz, hogy a felek, a kik hazánkban korlátolt felelősségű társaságok formájában üzletet akarnak folytatni, miután a magyar törvény ezt a társasági alakulatot nem ismeri, Ausztriában fognak G. m. b. H.-t alakítani és az Osztrák főtelep fióktelepét fogják Magyarországon bejegyeztetni. Ha tehát a magyar törvényhozó még sokáig fog késni a korlátolt felelős­ségű társaságok meghonosításával, ugy az intézmény, melyet az ajtón át bebocsájtani vonakodik, az ablakon át fog belopódzni. A február hó 29-ikén Nagy Dezső orsz. képviselő elnöklésével tartott ülésében dr. Szladits Károly törvény­széki biró, egyetemi tanár ismertette az osztrák polgári törvénykönyv novella-javaslatot. Az Unger kezdeményezte revízió czéljára még 1904-ben bizottság alakult, de Klein osztrák igazságügyminiszter e bizottság működésétől függetlenül, minisztériuma kebelében, külön revíziós javaslatot készíttetett, amely a nagy elvi kérdések megbolygatása nélkül a könnyen megvalósítható reformok egész sorozatát foglalja magában és mintegy az általános revízió első részletfizetésenként jelentkezik. Az előadó a javaslat sorrendjében ösmertette a tervezett foutosabb újításokat. Különös figyelmet érdemel a novella család­jogi része, mely a női jogok kiterjesztését és a gyermek­védelem hathatós fejlesztését tartja szem előtt. Lénye­gesen javít a novella a törvénytelen gyermekek jogi helyzetén a gyermektartás igényének hivatalból való érvényesítése és az anya szülési és gyermekágyi költ­ségeinek biztosítása utján. Fontos ujitás a gyermek­védelem terén a gyámtanács intézménye, mely a község, az egyház és a társadalom bevonásával községenként alkalmas végrehajtó és ellenőrző testületet állit a gyám­hatóságok szolgálatába. A dologjog terén legnevezetesebb intézkedései a novellának, a nem telekkönyvezett ingat­lanok átruházásának és megterhelésének uj szabályozása mellett, hogy kiterjeszti a tulajdonosnak a megszűnt jelzálog ranghelyével való rendelkezését és megoldja a rangsorátengedés vitás kérdéseit. A rokonok tör.ényes öröklésének rendjét a javaslat lényegesen megszükiti, amennyiben a szépszüléknél távolabbi rokonok már nem örökölnek; az államra szállt hagyatékok elsősorban az elhagyott gyermekek nevelése és a munkásbiztositás czéljaira, másodsorban más jótékony czélokra fordí­tandók. A házastárs állagöröklési jogának lényeges ki­fejlesztése és kötelesrész erejével való biztosítása, az ajándék miatti kötelesrész kiszabásának és érvényesí­tésének helyesebb szabályozása szintén régi bajait orvosolja az osztrák polgári törvénykönyvnek. A kötelmi jog számos intézkedésének mozaikszerű módosítása első­sorban a köztörvényi kötelmi jog kommerczializálásának áll szolgálatában és a jóhiszemű forgalom igényeinek kiván érvényt szerezni. Egyes jogintézmények, mint a harmadik javára szóló szerződés, az utalványozás és tartozásátvállalás, valamint a szolgálati szerződés egészen uj alakot nyertek. Az utóbbinak szabályozása további haladást jelent abban az irányban, hogy a gazdaságilag gyöngébbek javára szóló oltalmi rendszabályok kénysze­rítő jogtételekkel biztositandók, jelentősebb szocziális kihatást azonban ez a szabályozás nem gyakorolhat mert elsősorban a magasabb, főleg a szellemi szolgála­tokra vonatkozik, míg a gazdasági munkabérszerződések a specziális törvényhozásra maradnak. A novella és indokolása mindenütt különös figyelemben részesiti a mi polgári törvénykönyvünk tervezetét és szerencsés példája annak, hogy kisebb javításokkal is mily szép ered­ményeket lehet elérni a magánjog fejlesztésében, anélkül, hogy be kellene várni a nagy reformmunkák megérlelő­dését. Az ülésen nagyszámú előkelő jogászközönség jelent

Next

/
Oldalképek
Tartalom