Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 1. szám

2 Magyar Jogasz-Ujság VII. évf. választ adni. Az a sok momentum, mely egyrészt a házastársak mint ilyeneknek, másrészt azoknak mint szülőknek, egymásközti erkölcsi helyzetét a házasság fentartásának vagy felbontásának szempontjából befolyásolhatja, oly nagy számú, hogy ha bármennyinek szempontjából is azt eldöntenénk, ujabb és ujabb momentumok lépnének előtérbe, melyek mindig jogos kételyt kelthetnének a döntés helyessége iránt. És valóban az ezirányu joggyakorlat a törvényhozással egyértelműen ország szerint változik ! Tudjuk például Amerikában a házasságkötés valóban amerikai gyorsasággal lehetséges. L,p ugy lehetséges azonban az elválás is. Az Egyesült Államokban 2021 oly bíróság van, melynek jogkörébe beleillik a válópörökben való ítélkezés is. Most meg azt olvassuk, hogy a legutóbbi hét két napján new-yorki bíróságok 180 válópört tárgyaltak. Egy bíró egyedül 60 Ítéletet hozott. Kivétel nélkül mindben el is választotta a házasfeleket. Váljon valóban demokratikusan liberális haladás ez, vagy rohamos futtatás a szoczializmus boldogító ideáljai felé ?! Valljon nem-e öntudatlan előkészítése ez azon állapotnak, melyben a házasság megkötéséhez és felbontásához nem lesz egyéb alakiság szükséges, mint a felek egyező akarata 1 Amelyben ebből folyólag nem lesz házasságtörés, bigámia s más egyéb a családi élet jogbiztonságát czélzó intézmények által tiltott cselekmény ? Szóval az évezredek előtti természetes ősállapothoz készülünk-e visszatérni, a modern erotikum összes fűszereivel gazdagodva? S ha a fentiek kapcsán a legmodernebb ország — Francziaország — legújabb haladását nézzük, valóban e jelenségekben a legradikálisabb természetbölcseleti eszmék rohamos győzelmét kell látnunk! * Az élelmiszerek hamisításának jövedelmező mesterségét nem csak nálunk, de az egész világon mindinkább szélesebb területen űzik. Kétségtelenül igen bőven gyümölcsöző kereseti forrás ez, mert naponta uj és ujabb módokat találnak fel a mondott czélok elérésére. Az amerikai kormány legutóbb egy igen elterjedt hamisitásra jött rá. Ez abban áll, hogy villamosság segítségével a lisztet fehérítik, ugy hogy rosszabb minőségű liszt jobb minőségűnek látszik általa Az amerikai hatóságok még nincsenek tisztánan azzal, hogy a liszt ilyetén kikészítését mint csalást, vagy mint közegészség ellenes élelmiszerhamisitást üldözze. Az utóbbi felfogás azzal indokoltatik, hogy a villamosság bizonyos savat választ ki a lisztből, mely az egészségre ártalmas. Ez utóbbi kérdés kapcsán az Unió az élelmiszerhamisitásokra különös figyelmet fordit. így tervbe vették egy nemzetközi értekezlet egybehivását az élelmiszerek hamisítása elleni egységes rendszabályok megbeszélése czéljára. Valóban nálunk a legnagyobb érdeklődésre és támogatásra számithat e mozgalom! Joggyakorlati szemle. * A fénykép megrendelőjének szerzői joga ama jóhiszemű erőszakosságok egyike, melyeket a jogalkotás a fogalmakon elkövet, a mikor oltalmazni akar valamely érdeket, mielőtt a tudomány analizisa az ehhez való fogalmakat megkonstruálta volna. Mi is az a szerzői jog ? Minő társadalmi czélokat van hivatva szolgálni ? Amikor megalkották ama külföldi törvényt, a melynek fordításaként az 1884 : XVI. t.-cz. belekerült törvénytárunkba, még alig bontakozott ki a közfelfogás abból a homályos képzetből, hogy a szerzőt müve fölött valamelyes „szellemi tulajdonjog" illeti meg. A haladás, melyet a közfelfogás 1861. óta megtett, nem volt valami nagy. Az országbírói értekezlet id. törvénykezési szabályai 23. §-okban kijelentették, hogy „az ész szüleményei is oly tulajdont képeznek, mely a törvény oltalma alatt áll". Még az 1868. XXXI. t.-cz. 9. § a is az „irói és művészi tulajdont illető intézkedés"-t teszi Horvátországgal közös ügygyé s az 1878 : XX. t.-cz.-be iktatott vám- és kereskelmi szövetség XIX. czikke sem beszél a szerzői jogról másként. Időközben azonban külföldön rájöttek arra, hogy a tulajdonjog analógiája sem ki nem elégítő, sem következetesen keresztül nem vihető s a szerzői jog közelebbi analízise annak egyelőre sui generis jogként való konstrukcziójára vezetett. Az 1884. évi XVI. t.-cz. már ennek a módosult felfogásnak a képét tükrözi vissza, mely felfogás a szerző jogosult érdekeinek hathatósabb oltalmat biztosított, de szerzőn kivül más személyekre is tekintettel volt, akiknél hasonló immateriális érdekek látszottak fenforogni s az oltalmat ezekre is kiterjesztette. így jutott a crédóba a fényképek megrendelője, a kinek a törvény (72. §.) a megrendelt fényképészeti arczkép utánképzési jogát kizárólag tartja fenn s aki mellett azonban általánosabb szabályként a fényképészeti mü szerzőjének ugyancsak kizárólagos utánképzési joga áll fenn. (69. §.) A két kizárólagosság természetesen a szabály ós kivétel viszonyában áll egymással: a megrendelő joga kizárja a szerző jogát, azaz amennyiben az utánképzési jog a megrendelő javára fennáll, annyiban a müvet a szerző sem többszörösitheti. A szűkszavú törvény a problémák tömegét zuditja a gondolkodóra, melyek nagy része mindjárt a törvény kiindulópontjához kapcsolódnak. Hogyan lehet szerzői joga a fénykép megrendelőjének ? Szerzője ő a képnek ? Hát szerzője vagyok én annak afestménynek,amelyetX festő számomra készit? Szerzője vagyok annak a fényképfelvételnek, melyet a fényképész rendelésemre a csorbái tóról készit ? Mi különbség van az arczkép és más kép megrendelője közt abból a szempontból, hogy az a kép kinek a szellemi produktuma? Hozzájárulok én a mű előállításához azzal, hogy a masina elé állok? Hát a