Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 6. szám - Házassági perek 1906-ban

82 Magyar Jogász-lljság VII. évf. JOGÉLET. /><- Házassági perek 1906 ban. A házassági perek ügyforgalma 1906-ban némi emelkedést mutat az 1905. évhez képest, amennyiben 1905-ben csak 5691, mig az elmúlt év folyamán 5915 házassági per intéztetett el törvényszékeink által és pedig 1465 végzéssel, 22 érvénytelenítő, 3827 felbontó, egy ágytól és asztaltól elválasztó Ítélettel s azonkívül 144 volt azoknak a pereknek száma, melyek, mivel a felek az ágytól és asztaltól való különélésre kiszabott idő elteltével három hí nap alatt a házasság felbontását nem kérték, a házassági törvény 100. §-a alapján szűntek meg. A jogerős befejezést nyert perek ügyforgalmában mutatkozó emelkedés kizárólag a felbontással elintézett p erekre esik, mig az elutasítással véget ért keresetek számában csak jelentéktelen változás észlelhető. Évről-évre ismétlődő jelenség, hogy mig a felbontott házasságok száma rohamosan növekszik, addig aránylag mind kevesebb per fejeződik be a kereset elutasításával. Ha az érvénytelenítéssel, felbontással, ágytól és asztaltól való elválasztással elintézett házassági pereket abból a szempontból vizsgáljuk, hogy az elválások a \árosi, vagy vidéki népesség körében fordulnak elő gyakrabban, arra az eredményre jutunk, hogy városokban sokkal sűrűbben szűnnek meg a házasságok elválás utján, mint vidéken. A szóban forgó 3850 per közül ugyanis 852 esetben, tehát az összes perek 22-l°/o-ában a házasfelek lakóhelye törvényhatósági jogú város volt, holott a 26 törvéayhatósági jogú város népessége az anyaország népességének csak 10 7°/o-át teszi. Magán a székesfőváros területén 413 házasság szűnt meg bírói Ítélet következtében. A házassági perek elintézése, tekintettel arra, hogy az alsóbbfoku bíróság által felbontott házasságra vonat kozó perek a törvény értelmében hivatalból felterjesztendők voltak a magasabb fórum elé, továbbá igen sok perben eléggé bonyolult vagyonjogi kérdések merülnek fel s végül a perek nagy részében alkalmazást nyer a házassági törvény 99. §-a, melynek alapján 6 hótól 1 évig terjedhető ágytól és asztaltól v<tló különélés rendelhető el (1906 ban a 3827 felbontással befejezett per közül 1158 ban rendeltetett el a különélés), rendszerint lassú lefolyású. Mellőzve az érvénytelenné nyilvánítással, ágy- és asztaltól való elválasztással s a kereset elutasításával véget ért pereket s tisztán a felbontással befejezetteket tévén a per tartamának szempontjából vizsgálat tárgyává, azt észleljük, hogy egy évnél rövidebb idő alatt mindössze 1315 per (34 4%) nyert befejezést. 1—2 évig 1509 (39'4"/o) per tartott, 2—3 évig 734 (19-2°/o) s a többi 3 évnél is tovább húzódott, sőt 41 esetben a per tartama az öt évet is túlhaladta. Áttérve a felbontott házasságok tartamára vonatkozó adatokra, ezek ez évben is, mint rendesen, arról tesznek tanúságot, hogy a legtöbb házasság ellen a fennállás második évében adatik be a válókereset. A 3827 felbontott házasság közül ugyanis 403 házasság 1—2 év óta állott fenn. F,gy évnél rövidebb tartamú házasság 233 esetben 2 -3 évig tartó házasság 356 esetben bontatott fel. Innen kezdve lassú s elég egyenletesnek mondható csökkenést ész'elhetni a házassági kötelék felbontásával befejezett perek számában. Mint érdekes tényt, még csak azt emiitjük meg, hogy 144 házasság több, mint negyedszázados fennállás után szűnt meg felbontás folytán. Igen érdekesek azok az adatok, amelyek a felbontott házasságok termékenységéről adnak számot. Ezek szerint a felbontott házasságoknak több, mint 5á°/o-a (2109) gyermektelen volt, ami erősen valószínűvé teszi azt a feltevést, hogy a válókereset beadásának igen gyakran a házasság meddősége az oka. Az 1718 házasság közt pedig, amelyekből gyermek született, a kereset beadásakor még 1450 volt olyan, amelyekben a per adatai szerint kiskorú gyermekek voltak életben. A birói ítélet a kiskorú gyermekeket az esetek túlnyomó részében az anyánál helyezi el. 728 esetben ugyanis az összes gyermekek az anyánál helyeztettek el, csak 129 esetben az apánál, 68 esetben pedig az ítélet a gyermekeket megosztotta az elvált házasfelek között, mig a még fennmaradó esetekben a birói Ítélet a gyermekek elhelyezése tekintetében érdemleges intézkedést nem tartalmazott, hanem az iratoknak a gyámhatósághoz való áttételét rendelte el A gyermekek tartására határozott összegű havi tartásdíj mindössze 165 esetben állapíttatott meg és pedig egy esettől eltekintve, a férj részéről. Nőtartási dij fizetése 100 esetben mondatott ki a bíróság részéről, a legtöbbször (55) havi 20 koronán aluli összegben. Hogy gyermek- és nőtartást oly ritkán állapítanak meg az ítéletek, ennek magyarázata abban keresendő, hogy a vagyonjogi kérdések a per menetének gyorsítása érdekében legtöbbször peren kívül rendeztetnek. 1906-ban is az előző ívekhez hasonlóan a legtöbb esetben a házassági törvény 77. §-ának a) pontja (hűtlen elhagyás) szolgált a házasság felbontását kimondó ítélet indokául: 2449 házasság, vagyis az összes felbontott házasságok közel kétharmadrésze ez alapon bontatott fel. Gyakran szolgált még a felbontás okául a 80. §. a) pontja (a házastársi kötelességek szándékos súlyos megsértése), mely miatt 688 esetben és a 80. § c) pontja (erkölcstelen élet megátalkodott folytatása), mely miatt 226 esetben bontatott fel a házasság. A 80. §. a) és c) pontjának együttes fenforgása alapján pedig 196 házasság s:ünt meg. ítéletben kimondott házasságtörés folytán 17 házasság bontatott fel. A házasságot érvénytelenné nyilvánító ítéletek közül 10 a 45. §-on alapult, a mely szerint semmis az a házasság, amely vérrokonok, vagy oly személyek közölt köttetett, akiknek korábbi házassága nem szűnt meg, vagy nincs érvénytelenné nyilvánítva, vagy végül oly egyének közt jött létre, akik közül az egyik a másikkal egyetértve, a saját előbbi házastársának, vagy a másik fél házastársának élete ellen tört. Még megemlítendő a házasságjogi törvény 54. §. c) pontja (a házassági tartozás teljesítésére való képtelenség), a melynek alapján hét esetben mondatott ki érvénytelennek a fennálló házasság. Szoros kapcsolatban van a házasság felbontásának az ítéletben megállapított indokával a vétkesség kérdése is, a mennyiben a házasságjogi törvény 85. §-a értelmében az a házasfél, a kinek hibájából a házasság felbontatott, a felbontó ítéletben vétkesnek mondandó ki. Az ítéletek közül 2121 a feleséget mondotta ki vétkes-