Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 3. szám - A mohamedán büntetőjog

4-t Magyar Jogász-Ujság VII. évf. nek; 3. szükséges, hogy a lopott tárgy biztos helyen őrizett legyen, mert a mohammedán jogászok szerint juris et de jure vélelmezendő, hogy az, ami mindenkinek a kezén forog, elévült dolog. Ez okból nem képez lopást a mohammedánok között a bazárok kapuin függő tárgyaknak az eltulajdonítása se. A mohammedán birói szervezet és eljárás. A birói hatalom gyakorolhatására a mohammedán jog szerint a következő kellékek képesítenek : 1. Kifogástalan erkölcsiség : 2. éleselméjüség; 3. jogi ismeretek. Kzenkivül bíró csakis férfi lehet. Minden biró azon jogi iskolának tanai szerint köteles Ítélkezni, amelynek ő maga is hive. A vak, süket, vagy néma biró által a törvénynek megfelelően hozott Ítélet mindenkor végrehajtandó. Minden a bírói tiszt ellátására alkalmas mohammedán köteles elfogadni a neki fölajánlott birói tisztséget, s ha azt megtagadná s ha a szükséges ismeretekkel rendelkező más egyén csakugyan nem volna, testi büntetés alkalmazásával is kényszeríthető. Tudatlan egyénnek nem szabad elfogadnia, vagy fölajánlani a birói tisztséget. Bírónak — a törvény szavai szerint — csak „a szerénysége miatt félrevonult tudóst, a lelkiismeretes, gazdag, szenvedélyektől ment, jó családból származó, feddhetlen előéletű, adósságmentes olyan egyént kell kinevezni, aki gyanús helyeket nem látogat." A biró kötelességeit is körülírja a törvény. R szerint a biró funkczióinál köteles szakítani régi mulatóbarátaival ; gyakran kell változtatnia alárendelt hivatalnokait, gondoskodnia kell arról is, hogy legyen egy bizalmi embere, aki közölje vele (a bíróval), hogy a közönség mit tart az ő magánéletéről és Ítélkezési módjáról; végül meg kell fenyítenie azokat, akik az igazságszolgáltatás iránt tiszteletlenséget tanúsítanak. A biró nem ruházhatja át a maga hatalmát egy harmadik személyre, kivévén, ha jelentékeny távolságra kellene mennie; ily esetben alkalmas helyettesről gondoskodhatik. A bírói tisztség az azt átruházott uralkodó halálával megszűnik. A juriszdikcziót illetőleg ugy rendelkezik a törvény, hogy egy és ugyanazon birói kerületben egy vagy több független biró is kinevezhető, még pedig valamennyi általános vagy különös illetékességgel. A felek az ilyen birák közül szabadon választhatják meg azt, akire ügyük eldöntését bizni akarják. Ha a felek nem tudnak megegyezni a biró személyében, akkor az a fél jelöli ki a birót, aki először jelentkezett a bíróságnál; ha pedig a felek egyszerre jelentkeztek, akkor sorshúzás dönt. Választott biró lehet minden értelmes és magánjogokkal biró mohammedán. Az ilyen biró nemcsak polgári, hanem bűnügyekben, az emberölés miatti kompoziczió meghatározására vonatkozó ügyekben, állami kérdésekben, gyámsági, házassági stb. ügyekben is dönt. ítélete, ha a törvénynek megfelel, végrehajtható. A biró áthelyezhető vagy elbocsátható; mindazonáltal — igy szól a törvény — „az elismert képességű és becsületességü birót nem illik elbocsátani kétes bizonyosságu panasz esetén". A lelépő bírónak bizonyítványt kell adni, amelyben megállapítandó az a mód, amelylyel tisztségét betöltötte. A bírónak jogában áll megfenyítenie a konok perlekedőt. A kisebb jelentőségű korrekczionális büntetések a mecsetben is végrehajthatók, de a súlyos vagy affliktiv büntetések sohasem. A bírók a mecsetben is tarthatják tárgyalásaikat, kivéve az ünnepnapokat, a zarándoklatok napját és az esős napokat. Ha kívánják, őrt és egy írnokot is vehetnek maguk mellé. A bírónak a következő sorrendben kell foglalkoznia az ügyekkel. Rlső sorban a foglyos ügyekkel, azután a törvényes gyámságra és az árvák javaira vonatkozó ügyekkel, a kiskorúak és az árvák elleni tilalmak kihirdetésével és a rendes ügyekkel kell foglalkoznia. Ezenkívül — hivatalba lépésekor — egy titkárt, két nyomozóközeget, egy tolmácsot és az eskük kivételére alkalmas hivatalnokot kell kineveznie, a feddhetetlen előéletű egyének sorából. A bírónak két jogtudóval együttesen kell tárgyalnia s a tárgyalásokon két tanúnak is jelen kell lennie. Véleményt előzetesen nem nyilváníthat; a tárgyalás helyén vásárolnia, kölcsönöznie vagy eladnia tilos. Meghívásokat és ajándékokat csak a legközelebbi rokonaitól fogadhat el. Ítélkeznie csak akkor szabad, ha minden más foglalatosságtól teljesen ment. Köteles nyilvánosan megfenyíteni a hamis tanukat és azokat is, akik ellenfeleiket becsmérlik, vagy valamely ügyvédet szidalmaznak. A mohammedán jog nyíltan hirdeti a törvényelőtti egyenlőséget: „Mindenki, aki igazságot kér, bárminő vallású legyen is, a biró előtt egyenlő." Rlsősorban az utasokra vonatkozó s a sürgős ügyek intézendők el; azután pedig — jelentkezésük sorrendjében — a többi felek hivandók fel. A biró kijelöli azon napot és órát, amelyen, illetve amelyben, a nőknek meg kell jelenniök. Először a felperes beszél s határozott módon köteles preczizirozni a kereset tárgyát. A kötelem tárgyaként elegendő megnevezni valamely eladást, házasságot, stb. S az ilyen állítás, az ellenkezőnek a bebizonyításáig, valónak vélelmezendő. Ha a felperes nem tudja preczizirozni a keresettárgyát: nem hallgatandó meg. Ezután az alperes beszélhet. Ami a bizonyítást illeti, elsősorban a felperes köteles bizonyítani, hogy közte és alperes között bizonyos jogviszony állott föl. Bizonyos esetekben azonban a felperes föl van mentve a bizonyítási teher alól. így: 1., ha hivatala, vagy foglalkozása folytán, a javára bizonyos vélelem áll fönn; 2., ha a felek egyike alárendeltje a másiknak; 3., ha az alperes rovott multu egyén ; 4., ha a kereset tárgya bizonyos meghatározott, testes dolog; 5., ha a felek együtt utaztak. Valamely Ítélet megváltoztatása kérhető az azt kimondott biró igazságtalansága, vagy tudatlansága czimén. Ha azonban a bíró tehetséges és kifogástalan egyén, akkor az ítélet nem változtatható meg.