Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1908 / 3. szám
VIÍ. évfolyam. Budapest, 1908. február 1. 3. szám. MAGYAR JOGÁSZ-UJSÁG A JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYOK MINDEN ÁGÁT FELÖLELŐ FÉLHAVI FOLYÓIRAT. JOGI SZEMLE. Az ügyvédvizsgáló bizottságok működését 1906. évig bezárólag terjedő utolsó tiz évben a következő számok tüntetik fel: Az ügyvédi vizsgára első izben jelentkezettek száma ezen idő alatt 3173 volt, akik közül az első jelentkezés alkalmával visszautasittatott 579, tehát az első izben jelentkezők 18%-a. Ismétlőkként jelentkeztek 458-an, akik közül visszavettetett összesen 29., tehát az utóbbiaknak cirka 6'5%-a. E számok azért érdemelnek különös figyelmet, mert az uj ügyvédi vizsgarend, mely a többször való ismétlést lehetségessé teszi, 1907-ben lépett életbe s igy kétségtelenül ez időtől kezdve a vizsgálatok eredményei is egészen más — a visszautasításokat illetőleg bizonyára sokkal nagyobb — számokat fognak feltüntetni, ami kívánatos is. Ez alkalommal nem lesz érdektelen a gyakorlati birói vizsgálatok ugyanazon decenniumára vonatkozó számbeli eredményeit is e helyen ismertetni. Az első izben jelentkezettek száma 1546 volt, akik közül összesen képesittetett 1213 ; egészben, vagy részben ismétlésre utasíttatott 333, vagyis az összes jelentkezők cirka 46%-a, akik közül végleg visszautasittattak 128-an, vagyis az összes első izben jelentkezettek cirka 8%-a. Az összes ismétlők közül a második ismétlő vizsgán megbukott összesen 3. A tanulság a két vizsgálati eredmény összehasonlításából bizonyára nem érdektelen, bár sok tekintetben a vonatkozás nem találó. Vo natkozásban állnak azonban a számadatokkal a hazai két egyetem jog- és államtudományi kara szigorlati és doktori vizsgálatainak eredményeit feltüntető számadatok. A budapesti tudományegyetemen a statisztikába foglalt legutolsó 1905/6. évben szigorlat tartatott összesen 1794, a kolozsvárin 3329. A kolozsvári egyetemen tehát csaknem kétszer annyi szigorlat és doktori vizsgálat tartatott, mintabudapestin. A budapesti tudományegyetemen a szigorlatok és doktori vizsgálatok közül elfogadtatott számszerint 1095, százalékban 61%. A kolozsvári egyetemen elfogadtatott 1953, tehát 58'7%. E számokból az tűnik ki, hogy átlagban véve, a bukások száma Kolozsvárott jelenleg nagyobb, mint Budapesten. S ha ez kétségtelenül igy van, vájjon mi lehet az oka annak, hogy a kolozsvári tudományegyetem jog- és államtudományi karán a szigorlatot tévő hallgatók, a budapesti egyetemen szigorlatozók számát még egyszeresen meghaladják ? E jelenség annál feltűnőbb és rejtélyesebb, mert ezzel szemben a budapesti egyetem jog- és államtudományi kara hallgatóinak száma az 1905/6. iskolai év téli szemeszterében 3895, illetve a nyári szemeszterben 3345, mig a kolozsvári jogi egyetem hallgatóinak száma az emiitett időszakokban 1687, illetve 1539, tehát jelentékenyen kevesebb, mint a budapesti jogi egyetem hallgatóinak fele! „Erkláre mir Gráf Oedinbur, dieses Wunder der Natúr !a * Az 1907. évi XXIV. t.-cz. 3. §. szerint 1908. év január hó 1-től kezdve az ügyvédek fegyelmi ügyeiben a kir. Curiának fegyelmi tanácsa helyett egy — helytelenül ügyvédi tanácsnak nevezett — uj fórum ítélkezik, amely kúriai birákból és ügyvédekből vegyes bíróságként alakul. E vegyes bíróságnak tagjai a kir. Curia fegyelmi biráin kívül 12 budapesti és 10 vidéki ügyvéd; ítélkezik pedig hatos tanácsban, egyenlő számú birói és ügyvédi taggal, a Curia másodelnökének elnöklete alatt. A magunk részéről az ügyvédi kar autonómiájához megfelelőnek egyedül azt az állapotot tartanók, ha az ügyvédek kari ügyeiben kizárólag ügyvédek ítélkeznének. Semmi ok sincs arra, hogy a fegyelmi ügyekben való ítélkezést, bár a legfelsőbb fokon is, elvonjuk magának a karnak jogköréből. Mert ez volna egyszersmind az ideális állapot is, amelynek megvalósításával szemben ez idő szerint semmiféle aggályt jogosnak el nem ismerünk. Ezen, de csakis ezen szempontból, mint a legfelsőbb fokban is a teljesen autonóm bíráskodás megvalósítása felé közeledést, üdvözöljük örömmel a vegyes bíróságnak az elmúlt hó 25-én történt megalakulását, mint az ügyvédség autonómikus jogfejlődésének egyik határkövét. S mig egyrészről hisszük, hogy az ügyvédek bevonásával a szóban lévő fegyelmi ítélkezés a kar érdekében az oly sokszor panaszolt enyheséget elejtve, különösen a karba való felvétel kérdésében szigorúbb joggyakorlatra fog áttérni, másrészt hiszszük azt is, hogy a vegyes bíróság csak átmeneti állapot, amely ha nem is rövid időn belül, de idővel tért fog engedni a kizárólag ügyvédek kezében levő független autoniómikus fegyelmi bíráskodásnak. Mulf. hó 25-én tárgyalta a képviselőház igazságügyi bizottsága a végrehajtási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A bizottság valóban hasznos munkát végzett, midőn a törvényjavaslaton igen lényeges és mélyre-