Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 2. szám - Az aztekek büntetőjoga - A Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület

2. sz. Magyar Jogász-Ujság 31 bizni; oly egyénekre tehát, akik a kóros szellemű gyer­mekkel való bánásmódot speczális 1 épzettségüknél fogva ismerik. Az ily intéz ttel kapcsolatosan agrárkolónia rend­szert, mint azt Konrád Jenő igazgató ur ajánlotta, ipar­telepet slb. kellene létesíteni. Egy ily intézet azonban korántsem volna elegendő az ország ez irányú szükségleteire. Abban az intézetben inkább az erkölcsileg gyengék csoportját volna tanácsos elhelyezni. A többiekről egyéb gondoskodás szükséges és itt engedjék meg, hogy felhívjam figyelmüket arra a szocziális törvényhozási aktusra, mely mindenkoron tör­vényhozásunk büszkesére marad és ez, a Széli Kálmán­féle állami gyermekmenhely intézménye. Méltóztatik tudni, hogy az 1902 ik évben életbeléptetett ezen gyermekvé delmi intézmény az ország különböző helyein áldást­bozóan működik. Működése azonban csak a gyermek 15-ik életévéig terjed. Gondoskodni kellene arról, hogy ezen állami gyermekmenhely intézetek oly irányban is kiböuttessenek, hogy a védelemre szoruló egyedeket, továbbra is gondozhassák, felügyeljék, irányítsák Első sorban azon gyermekek további gondozásáról volna szó, akiket, mint csökkent szellemi értéküeket a menhelyek vezetői az általuk gondozottak között ismertek fel, to­vábbá itt nyernének elhelyezést a kisegítő iskolákból odautalt gyermekek. Az állami gyermekmenhelyek bevonása már csak azért is czélszerü, mert állandó orvosi azemélyzettel máris rendelkeznek. És ezzel kapcsolatban legyen szabad azon néze­temnek is kifejezést adni, hogy igen helyes eljárásnak vélném, ha a jövőben a fiatalkorú bűnözők szakszerű orvosi vizsgálat alá vétetnének és ennek eredményétől függene azután az, hogy javitó intézetbe avagy a csök­kent szellemi értékűek részére létesítendő intézet vala­melyikébe kerüljön-e az illető. A megelőző intézkedések mindezekkel még nincse­nek kimerítve, mert nemcsak az állam az, melynek ezek létrehozásában van szerepe, hanem kell, hogy a társa­dalom is kivegye a maga részét és ebből a szempontból bátorkodom a létesítendő intézményeket a közjótékony­sági egyesületeknek, első sorban a gyermekvédelmi egyleteknek figyelmébe ajánlani. Hozzászólásom végéhez értem. Tudom, hogy sok tekintetben tökéletlen az, a mit ajánlok, de czélom az volt, hogy az érdeklődő körök figyelmét e részletkér­désre tereljem. Azt hiszem, hogy az eszme, melynek szóvivője voltam, realizálható és ezért szólaltam fel. A kormányhatalomnak különböző ágai: a belügyi, igaz­ságügyi és a vallás és közoktatásügyi kormány együttes akcziója, a társadalmi intézmények belevonásával már a mai társadalmi és törvényhozási berendezéseink mel­lett megvalósíthatja e praeventiv intézkedéseket és ez által elősegítheti hazánkban a kriminálitás csökkentését." Elvi jelentőségű határozat birói fe­gyelmi ügyben. A biró vagy bírósági hivatalnok által elkövetett fegyelmi vétség elbírálására az a fegyelmi bíróság illetékes, a melynek területén a panaszlott biró vagy bírósági hivatalnok a panasznak a fegyelmi bíró­sághoz beadása idején alkalmazva volt.*) A m. kir. Curia kisebb fegyelmi tanácsának 1907. évi deczember hó 27-én tarlott összülésének elvi jelentőségű határozata. — Előléptetések a porosz biról karban. A porosz birói karban az 1907. évi előléptetési viszo­nyok felől némi felvilágosítást nyújt a legutóbb meg­jelent porosz igazságügyi naptár és ebből vesszük a következő adatokat is : ítélőtáblai bírákká (Oberlandes­gerichtsrath) előléptek 47 törvényszéki biró és 4 járás­biró. törvényszéki elnökökké 29 törvényszéki biró. Az első helyen említetteknek szolgálati ideje 13 év 10 hónap és 20 év 11 hónap (átlagban tehát 17 év között inga­dozott) ; az utóbbiaké pedig 14 év 10 hónap és 20 év 9 hónap között (átlagban tehát 18 és Ví év) ingadozott. — Ujabb iga^ságügyminiszteri rendeletek. A koronaügyészség, kir. főügyészségek, kir. ügyészségek és a kir. bírósági fogházak pénztári kezelésére, szám­adásvitelére, számviteli ellenőrzésére és gazdasági ügyeire vonatkozó utasítás kibocsátása tárgyában. (14 270/1907 I. M. E. sz.) Az 1904 évi I. t.-czikkben nyert felhatalmazás és az 190(i. évi állami költségvetésről szóló 1906. évi IX. t.-czikk alapján, az állami alkalmazottak részére pótlé­kok engedélyezése tárgyában kibocsátott 190G. évi 4600. M. E. számú rendelet némely szakaszának módositá-a, illetve kiegésutése iránt. (5694/1907. M. E. sz.) Marosvásárhelyen második kir. közjegyzői állás rerjdszeresitése tárgyában. (48.328/1907. I. M. sz.) IRODALMI ISMERTETÉSEK. — Kulenbeck: Das Recht der Selbsthilfe im wei­teren und engeren Sinn, Langensalza Beltz. 1'25 M. Szerző néhány egyesületi előadását egybefoglalva adja közre. Az önsegély, megtorlás, párviadal, végszük­ség történeti fejlődését ismerteti kissé tulterjengő módon. Megemlékezik benne a hágai békekonferencziáról is. — Dr. Bernstein-Ossip : Die Bestrafung des Selbstmords und ihr Ende. Breslau, Schletter 190 M. Az öngyilkosságnak a korábbi időben való bünte­tendőségéről és az ez irányú jogfejlődésről mond szerző sok érdekeset. Az öngyilkosságra vonatkozó törvényalso­tásokat különösen Német- és Francziaországra vonatko­zólag kimeritően ismerteti. — Dr. Meyer F. : Weltwechselrecht. Berlin, Sprin­ger. 4 M. A váltójog nemzetközi egységesítésére irányuló törekvések már igen régiek. Amit valamikor utópiaként megmosolyogtunk, azt az ujabb időben könnyen kivih tőnek ismerjük el. A nemzetközi jogi-egyesület 187ö-lői 1888-ig a felvetett irányban három tervezetet dolgozott ki. Tíz évi hallgatás után ujabban a kereskedelmi- és iparkamarák vették kezükbe a mozgalom fonalát. Meyer a berlini kamara megbízásából készített ilyen tervezetet. A mű gondosan előkészített munka. Az összes főkér­déseket érinti. Mondhatni, az egész irodalmat figyelmére méltatta. — By Ernest J. Schuster : The princpies of Germán civil law. Oxford. Clarendon Press. 12 s. 6 d. Teljesen kimerítő dispoziczió után a munka át­tekintő képét nyújtja a teljes magánjognak, beleértve a kereskedelmi- és váltójogot is Többet nyújt, mint amit igér; nemcsak az angol jogászságra bírhat érdekkel, de érdekkel bírhat mindazokra, akik az összehasonlító jog­tudomány iránt érdeklődnek, amennyiben a munka az angol joggal egyidejűleg a megfelelő német jogelveket és jogintézményeket is ismerteti. L^xicografikus szempont­ból is igen használhátó munka. — D. Runkel Langsdorff G. Die Folgen das Erwerbs eigener Aktién durch die Aktiengesellschaft. Leip­zig. Duncker & Humblot. 2 8 ; M. Szerző témáját azon szempontból tárgyalja, hogy valamely jogalanynak önmagával szemben is lehetnek jogai és hogy azokat önmagával szemben is gyakorol­hatja. A levont következtetések közül talán gyakorlatilag a legfontosabb az, amely magának a részvénytársaság­nak saját részvényeiből folyólag szavazati jogot akar biztosítani. Bizonyára azonban ez kelthet legtöbb ellent­mondást is. *) Indokolást lásd a Judíkaturában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom