Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 2. szám - Az aztekek büntetőjoga - A Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület

2 8Z. Magyar Jogász-Ujság 29 A szorosabb értelemben vett erőszakoskodási esetek a légritkábbak a slirti. népességű nagyvárosokban, ami — az ott elterjedt prostituczióra való tekintettel — igen természetes; ellenben a leggyakoriabbak a vidéken, ahol a prostituczió gyöngébb. Ami az egyes társadalmi osztályokat illeti, általában azt mondhatjuk, hogy a sexualis bűntettek legnagyobb számban az alsóbb osztályoknál fordulnak elő, ahol a nyomor, a tudatlanság s a küönbözö Demü egyéneknek szűk lakájokban való összezsufultsága és más egyéb körülmények mind megannyi alkalmat n.ujtanak azok elkövetésére s ahol a műveltség nem finomította meg a lelket s nem módosította a született vagy beteges hajlamokat; de másrészről a magasabb társadalmi osztályokban is nagy számmal fordulnak elő, aminek az okát az ott uralkodó rom^ lott környezetben és a kölcsönös hajlamban kell keresnünk. Végeredményként azt mondhatjuk, hogy a tárgyalt kategóriákba tartozó bűntetteseknél nem az erősebbfoku nemi ösztön a túlsúlyban levő elem, hanem az erkölcsi érzelmek kisebb-nagyobbfoku hiánya, amely azokat a közbüntettesekkel hozza rokonságba s a becsületrablót a pénzrablóval azonosítja. ZS Az aztekek büntetőjoga. Az ősi Amerika legműveltebb népfajának, az aztekeknek a büntetőjogáról, érdekes adatokat olvasunk Rodrigueznek a mexikói büntetőtörvénykönyvhöz irt (Mexikó, 1902.) kommentárjában. Mexikóban a spanyol hódításig, vagyis 1520-ig, az azték törvények voltak érvényben, amelyek képírással voltak a királyi palota falára vésve. E törvények elsősorban a személyelleni bűncselekményekre vonatkoztak, mivel a vagyon elleni bűncselekményeket az azték jog csak másodrendüeknek tekintette. Az aztekek büntetőlörvényeit a középkori népefe kegyetlensége és barbársága jellemezte, amely a bűntetteknek csak a külső alakját nézte, a cselekmények erkölcsi inditóokaira azonban semmit sem adott s e tekintetben megegyezett a primitív germán joggal. Az állam ellen elkövetett súlyosabb bűntetteket hallálal büntették. A házasságtörőt agyonkövezték; a rab'ást pedig — az eset súlyossága szerint — halállal vagy rabszolgasággal büntették. Főbenjáró bűncselekményt követett el az, aki valamely örökségnek a határait eltolta, a mértéket vagy súlyt meghamisította s valamely tulajdonra gondatlanságból nem vigyázott. Érdekes, ho^y az aztekek a tékozlást is halállal büntették. A mértékletlenséfet szigorúan büntették: az ifjaknál halállal, az idősebbeknél hivatal- és jószágvesztéssel. — A patronázs országos szervezése. Az erkölcsi veszedelemnek kitelt fiatalkorúak és a kiszabadult rabok védelmére irányuló patronázs érdekében nagyarányú mozgalom indult meg a büntetőjogi reformmal kapcsolatban A mult év szeptember havában Pécset tartott országos rabsegitő kongresszus a patronázs országos szervezés°re bizottságot küldött ki, a mely Rickl Gyula miniszteri tanácsos elnöklésével az igazságügyminiszteriumban tegnap értekezletet tartott. Az értekezlet Angyal Pál dr. pécsi jogi liczeumi tanár előadása alapján elfogadta a megalakítandó országos szövetség alapszabály-tervezetét és a kongresszus határozatához képest kimondotta, hogy az alakuló közgyűlést, 1903. szeptemberére, a legközelebbi patronázskongresszust pedig 1909-ben hivji össze Budapestre. A bizottság őrömmel vette tudomásul Szilágyi Arthur, Károly dr. előadása után, hogy a katonai rabsegitő ügye a hadügyi és honvédelmi kormányok jóakarata folytán előrehaladott stádiumban van. Örömmel vette tudomásul a bizottság azt is, hogy a patronázs előmozdítására vallásos alapon több egyesület alakult, a melyek a közel jövőbeu megkezdik működésüket. A kath. patronázs közgyűlése jan. 15-én, szerdán délután hat órakor volt a Szent István Társulat nagy termében. Az alakuló közgyűlésen Giesswein dr. országos képviselő ismertette az egyesület czélját és Fark is Edit alapiló tag a katholikus nővédő egyesület alelnöknője tart előadást a senki gyermekeiről. Az egyesület világi elnöke Pálffy Sá d .r gróf. X,— A Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület magyar csoportja január 8. 9 es 10-én Rickl Gyula igazságugvminiszteri tanácsos elnöklete alatt vitaülést tartott a Nemzetközi Büntetőjogi Egye-ü et 1908. amsterdimi kongresszusán tárgyalandó arról a kérdésről, hogyan lehetne a büntetések bizonyos csoportjaira nézve a büntetendő csslekménynek eddig maidnem kizárólag alkalmazott fogalma helyett a közveszélyesség fogalmát tenni. A vitát Balogh Jenő dr. egyetemi tanár nyitotta meg. A kérdés előzményeit ismertetve arra a megállapodásra jutott, h >gy a kérdésre ugy, ahogy feltéve van, nemmel, kell felelni. A bűntettesnek megjavítására és a táTsadalom a közv •szélyes bűntettesektől való megmentésére különös rendszabályokat tart szükségesnek. E rendszabályok a közveszélyü büntette-ek különböző csoport,ai szerint dologházi külön berendezésű fegyház, illetve orvosi kezeiés. Konrád Jenő dr. miniszteri tanácsos, a lipótmezei elmegyógyintézet igazgatója arra feklet súlyt, hogy a közveszelyesség ismérvei között mindig bizonyos pathologiku* vonás is szerepel, Fmkey Ferencz dr. sárospataki jogtanár szerint a közveszélyesség fogilmával a nüntetendő cs-lekmény fogalmát helyettesíteni nem lehet, hanem csupán az fogadható el, hogv szigorúbb büntetés vagv küiönos kényszerintézkedések alkalmazhatóságának egyik feltétele gyanánt áilapittassék meg a tűzveszélyesség. Sarbó Arthur dr., egyetemi m. tanár-orvos fejtegetéseiben a közveszélyes fiatalkorúakkal szemben követendő pr.'ven iv eljárást vette tárgyául; felszólalását alant ismerte jük. Obertchall Pál dr. pozsonyi jogtanár azt vitatta, hogy visszaélésedre vezethetne a kozveszélyesség fogulmának, mint ilvenmk bevitele a bünteiő törvénykönyvbe. A második estén Angyal Pal dr. végkonkluzióképpen a nem pathologtkus közveszélyes événekre vagylagosan 3 intézkedést ajánl: társadalmi felügyelet ala helyezést, munkatelepekre, társadalmi vedőintézetbe utalást. Dr. Salgó Jakab orvos, egyetemi m. tanár szerint az orvosilig közveszélyeseknek felismert egyéneket ártalmatlamá kell tenni, mig csak ez állanotuk tart. Tagadia, hogy ezzel szemben hivatkozni lehetne a személyes szabadságra. Brrnolák Nándor dr. azt fejtegette, hogy a közveszélyességet a bűnösség helyébe tenni nem lehet, hanem a bűnösség mellett kell figyelembe venni. A harmadik nap első felszólalója Scheffer Károly dr. egyetemi orvostanár az állandóan pathalogikus állapottu bűntetteseket tartja közveszélyeseknek. Óvintéz-