Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 2. szám - A sexuális bűntettesek

2. sz. Magyar Jogász-Ujság 21 20-án 9073. sz.) Ravasz fondorlat az, hogy vád­lott a rézként eladott üstöt ugy készítette, hogy a rézburkot olcsóbb anyaggal (ólommal) töltötte ki. (1906. évi jan. 31-én 1061. sz.) Ravasz fon­dorlat az, hogy vádlott a vasúti kalauznak tá­volról hamis pénzügyőrségi „jelentési ivet" muta­tott, hogy igy ingyenesen utazhasson. (1907. évi márcz. 5-én 2182. sz) Ravasz fondorlat az, hogy vádlott buzaminta felmutatásával 60 cséplő munkás megbízottjának adta ki magát, s nagy­mennyiségű buza szállítására kötelezte magát s előleget vett fel, noha búzát szállítani képtelen volt. (1907. évi márcz. 13-án 2477. sz.) Ravasz fondorlat, hamis megrendelési jegyzék haszná­lata. (18b7. évi szept. 28-án 4886. sz.) Ravasz fondorlat, álnév használata kölcsönkérésnél. {1899. évi jan. 7-én 73. sz.) Ravasz fondorlat, nem létező személy nevére okirathamisitás. (1898. évi nov. 10-én 8102. sz.) Ravasz fondor­lat, hamis takarékpénztári betéti könyvecskének zálogba kiváltása kölcsönkérésnél. (1900. évi febr. 1-én 5662. sz.) A csalási fejezetre a német j/'dikaturát szokták ítélkezésünk mintaképéül ajánlani. Az bizonyos, hogy a német büntetőtörvény 263. §-a alapján, mely a tévedéskeltés és tévedésben tartás eszközeit akként jelöli meg: „Vorspiege­iung falscher oder Entstellung und Unterdrückung wahrer Thatsachen", mindennemű szédelgéssel szemben szigorúbb judikatura fejlődhetett, mint a magyar Rtk. alapján, annál inkább, mert a német bírói gyakorlatra óriási befolyást gyako­rolt az a körülmény, hogy a Strafgesetzbuch szerkesztésénél a korábbi partikuláris törvények­beli legális ismérvek közül a „List" és „Arglist" tudatosan kihagyattak s ezzel a csalás fogal­mából az e kifejezések által megjelölt fogalmak is mellőztettek. De azért a német jogszolgálta­tás sincs azon az állásponton, hogy az egyszerű hazugság is már önmagában büntetendő. Kókler a „Treu und Glauben"-ben a „kápráztatás" (Vorspiegelung) fogalmához azt kívánja, „dass der Tháter etvvas gethan habe, um seine Re­hauptung dem Gretáuschten zu insinuiren, sei es durch Vorschützen falscher Reweise, sei es auch nur durch die Hartnáckigkeit und Sicher­heit des Vorbringens", az árunak hiányos vagy rendeltetésnek meg nem felelő minőségben való szállítása pedig a Eeichsqericht szerint csak akkor büntetendő, ha fenforognak „irgendwelche in Worten oder Handlungen bethátigte beson­dere Veranstaltungen, welche dazu bestimmt sind, den Empfánger der Lieferung über das­jenige, was er thatsáchlich in Empfang nimmt, in einen positiven Irrtum zu versetzen." A ki ugyanígy szerződésteljesitési szándékot színlel s azután nem teljesít, szintén büntetendő. (Liszt 139. §.) Ámde az, hogy ezek az esetek a ma­gyar Rtk. 379. §-a alá vonassanak, legtöbb­ször szintén nem ütközik akadályba. ítélkezésünk s a német jurisdikczió közti különbség ott mélyed ki, hol a hallgatásnak büntetőjogi következéseiről van szó. A tisztes­ségérzetnek az a magas foka, mely a német társadalmat és hatóságokat e tekintetben át­hatja, valóban bámulatra méltó Klasszikus tö­mörséggel írja Liszt: Az elkövetési cselekedet tények elhallgatása is lehet, „wenn eine Rechts­pllicht zum Reden bestand, die aber auch durch Treu und Glauben im gescháftlichen Verkehr gefordt rt sein oder aus dem vorhergegangenen Verhalten lolgen kann " Sőt egyesek még tovább mennek ; Oppenkeim s a monografista R.mmel szerint a tényállás teljességéhez elegendő az erkölcsi kötelességből folyó közlési kötelezett­ségnek a megszegése is. E téren azonban tör­vénybeli akadálya van annak, hogy a német előképet kövessük. De annál kívánatosabb, hogy Curiánk gyakorlatának az az irányzata, mely a gazdaságilag tehetetlenebbek helyzetének pozitív tevékenykedéssel való fondorlatos kiaknázását a meglevő törvény alapján helyezi büntetési szankczió alá, megszilárduljon s az általunk felismerni vélt helyes mederben tovább fej)ődjék. JOGÉLET. sexuális bűntettesek. A kriminálanlhro­polégia behatóan foglalkozik a sexuális büntettek és a sexuális bűntettesek vizsgálatával. Eredményei és tapasz­talatai igen érdekesek, főit g azok, amelyeket Lombroso és Marro tettek, s amelyeket Angiolella összegez „Ma­nuale di anthropologia criminale" czimü becses mun­kájában. A nemi erőszakot elkövető bűntettesek —akrimi­nálanthropologia szerint — három csoportba oszthatók, a szerint, amint a sexuális büntettek iránt különös haj­lammal viseltetnek, avagy gyöngeelméjüek, vagy pedig valódi pszikhopathologiai vonásokkal birnak. Ez utóbbiak ismét az epileptikusok és az őrültek csoportjára osz­lanak. Az első csoportba tartozóknál kis, aszszimmetrikus koporn át, keskeny homlokot, nagy, széles, négys^ogalaku arezot, görbe vagy sas orrot, rendkívüli nagyságú arcz­csontokat és állkapcsokat, sima arezot, vad, daezos nézést, valamint az alkoholban cs dohányzásban \ aló mérléktelenséget találunk, lírkölcsi érzésük hiányzik előéletük más bűntettekben, különösen lopásban és emberölésben bővelkedik. Sokszor azért követik el az erőszakoskodást, mivel örömük telik abban, hogy rosszat tesznek ; sokszor az alkohol behatása alatt, avagy azért követik el a sexuális büntetttt, hogy bosszúból meg­ronthassák valamelyik ellenségüknek a családi boldog­ságát, vagy, hogy egy nőt, aki szerelmüket visszautasí­totta, meggyalázzanak. Gyakran meg is ölik állatiassá­guknak az áldozatát, ami a vad- és az ősemberedre s egyes alsóbbrendű állatokra emlékeztet, amelyeknél a him, a koitus után, megö'i a nőstényt. Hidegvérrel és vadsággal viszik véghez a büntettet, amelyről hasonló hidegséggel és vadsággal beszélnek s amelyet gyakran tréfálkozva emlegetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom