Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 2. szám

VII. évfolyam. Budapest, 1908. január 15. 2. szám. MAGYAR JOGÁSZ-UJSÁG A JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYOK MINDEN ÁGÁT FELÖLELŐ FÉLHAVI FOLYÓIRAT. JOGI SZEMLE. Az évforduló az igazságügyi reformoknak egész tömegét helyezte nálunk kilátásba. Alapos is a remény, hogy a már rendezett politikai viszonyok között mielőbb alkalom nyilik végleges kodifikácziójukra. Világszerte is szorgos munkát látunk az igazságügyi törvényhozás terén. Svájczban 1907. év deczember 10-én fogadta el a szövetségi tanács az egységes polgári törvénykönyvet, hatályba azonban csak 1912. január 1-én fog lépni. A 977. §-ból álló polgári törvény szerzője Huber Jenő, berni egyetemi tanár. Valódi herkulesmunka volt a 22 kantonnak tarka-barka törvényeiből, mindenik sajátosságának megfelelő, egységes törvény könyvet alkotni. És a lehetetlen mégis sikerült. Január 1-vel lépett életbe az uj angol szabadalmi törvény is, amely számos modern jogrendezést kodifikál, nem is egy pontjában, a külföldi, különösen a német vegyi ipar ellen tartalmazván tendencziózus rendelkezéseket. A franczia, 1907. márezius 27-én kelt ipartörvény, mondhatni egy évszázad óta, a legmesszebb horderejű és legjelentékenyebb törvényhozási produktum Francziaországban. Legfontosabb rendelkezése az ipari bíróság kompetencziájának kiterjesztése az összes kereskedelmi és ipari ágazatok összes alkalmazottaira. Az ipari bíróság felállítását — eszerint — a köztársaság elnöke rendelheti el; felállítandó az minden községben ott, ahol a községi elöljáróságok az érdekeltséggel egyetemben a felállítást kérelmezi. Az aktív választó jog a nőt ép ugy megilleti, mint a férfit. Az elnök szintén az ipari körökhöz tartozik, s évenként a munkások, illetve a munkaadók közül választatik.— Ausztriában a kereskedelmi segédszemélyzet és hasonló szolgálati viszonyban állók szolgálati szerződését rendezni czélzó törvényjavaslat terjesztetett a képviselőház elé. Végül az E gy e s ü 1 t-Á 11 am o k törvényhozását a kartelek és tröstök elleni küzdelem tendencziája uralja. * A legegyszerűbb igazságok is időről-időre ismétlésre szorulnak. 'Németországban, igen tekintélyes oldalról a jogi sajtóban újból hangoztatják szükségességét annak, hogy a vizsgái dolgozatoknál a díjazás ellenében való segédkezést büntetőjogilag üldözzék. Francziaországban ez régóta igy van 1 A joggyakorlat sem Németországban, sem nálunk nem nyújt módot és alkalmat e, cselekménynek, miat a csalásban való részességnek üldözésére. És mégis kétségtelen, hogy végtelenül káros és erkölcstelen ! E cselekmény büntetendőségének szükségessége különben nálunk is szerfelett aktuális. Nálunk az ilyen segédkezések egész iparággá fejlődtek ki, de sőt a napilapok kishirdetései között szemérmetlenül ajánlják is szolgálataikat anélkül, hogy bárkinek is eszébe jutna azon megütközni. Leonhard, marburgi egyetemi tanár már az ilyen segédkezésre való ajánlást is büntetendőnek tartana. E kérdésnek Németországban aktualitást különösen azon körülmény kölcsönöz, hogy a fent körülirt visszaélések meggátlására az írásbeli mánkálatoknak felügyelet mellett és megjelölt időn belül való kötelező elkészítését szándékoljákbehozni. Persze ez ismét csak félrendszabály volna s egyetemi körökben ellenzik is. Bizonyos, hogy radikális rendszabály egyedül csak a — ha enyhe is — de büntetőjogi üldözés volna, mely nem csak elriasztólag hatna, de lehetségessé tenné a nyomozást is, ami ma mondhatni teljesen lehetetlen. * Számtalanszor kerestük az alkalmat, hogy pályaválasztás előtt álló ifjú generácziót a jogi pályára lépés veszélyeire figyelmeztessük. Mind hasztalan. A pálya állandó tulprodukcziója elé ugy látszik gátat vetni nem lehet s be kell várnunk míg a természet rendjében mindenütt s ugy itt is okvetlen érvényesülő reaktív folyamat érvényesíteni fogja hatását. Az állandó számbeli szaporulat folytán ugyanis okvetetlenül be kell majd állani oly krízisnek, mely valamely irányban a felgyűlt erőknek elsekélyesedését lehetségessé fogja tenni. Ha csak maga az ügyvédség időközben radikális műtéttel idején elejét nem veszi e krizis bekövetkeztének. A budapesti ügyvédi kamara budapesti t8gjainak száma 1908. janur l én 1473, szemben 1907. január elsejének 1421 számával. Többlet tehát 52. A kamarához tartozó vidéki tagok száma pedig az 1906. évhez képest 8 al szaporodott. E számbeli dagály a jogászságot illetőleg azonban nem helyi jelenség, hanem országszerte tapasztalt tény. Poroszországban ugyanis az elmúlt évben az ügyvédek száma oly mértékben gyarapodott, mint még eddig soha: 4695-ről 4938-ra, az 1881. év 2042 ügyvédével szemben. Az 1907. évre szóló porosz igazságügyi naptár kimutatása szerint Poroszországban az ügyvédek száma az utóbbi években következőképpen alakult: 1901-ben számuk 85-el, 1902-