Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 1. szám - A fiatalkorú bűntettesekkel való bánásmód

14 Magyar Jogász-Ujság VII. évf. De mindezek semmivé törpülő lényegtelen mozzanatok a közérdek követelménye mellett. A kerítés bűncselekménye annyira közveszélyü, annyira az emberi társadalom összességét sértő vagy veszélyeztető deliktum, hogy minden eseté­ben hivatalból üldözendővé kell tenni azt/" Ezek­hez a magam részéről még csak a következő­ket akarom hozzáfűzni: A Bp. 3. §-a értelmé­ben csak magáninditványra üldözhető bűncselek­mény miatt az indítvány megtétele előtt nyomo­zás nem teljesíthető, vád nem emelhető és birói eljárásnak nincs helye. Most már képzeljük el, hogy a vasúti váró­teremben látja a detektív vagy rendőr, hogy a keritő szállítja a drága anyagot Talán épen egy szokásos és jól ismert leánykereskedő vára­kozik a leányokkal a legközelebbi vonatindu­lásra. Leányokkal, kik egy kecsegtető, csábítóan kifestett, csillogó jövő reményében készülődnek útra. A detektív, a rendőr jól tudja, hogy ezek a leányok a legbecstelenebb czélokra fognak szolgálni, ám tehetetlenül kénytelen nézni, hogy a lelketlen kufár miként ragadja magával áldo­zatait, miként száll lel a vonatra s viszi kár­hozatra azokat az elbolonditott, jobb sorsra érdemes leányokat. Hja, mert nincs magánindit­vány, mely nélkül nincs eljárás ! Eddig, ha kihá gás volt is a leánykereskedés, de egyben eré­lyes üldözés tárgyát képezte és épen ezért a jó rendőri szolgálat forgalmasabb vasúti gócz­pontokon és határállomásokon sok eleven árut mentett meg és tartott vissza az erkölcstelen­ség posványától. A tervezett magáninditvány felszabadítja a leáaykereskedésben való nagy­vállalkozást. Mert ki fogja az üldözéshez szük­séges magáninditványt megtenni ? A leány­kereskedő bizonyára nem. Vagy talán azok az elbolonditott nők, a kik a legszebb remények­kel mindent attól a végzetes úttól várnak ? Hiszen nem is tudják, hogy büntetetdő cselek­ményt követnek el velők! Arról az útról pedig soha többé vissza nem térnek! És a leánykufároknak, mert tudni fogják, hogy mely esetben vétség a cselekményük, tehát mely esetben magánvádra üldözendő, lesz rá gondjuk, hogy ellenök ne lássék egyéb fenforogni, mint magánvádas vétség. Hivatalból üldözendő cselekményen nem fogja őket rajtakapni senki sem. Valóban „életlen fegyver" volna ez igy! Legyen szabad most már szövegezve bemu­tatni, hogy az elmondottak figyelembe vételével miként tartanám helyesnek a kerítés bűncselek ményét a novellában. A Btkv. 247. § helyébe e szerint a követ­kező §-okban foglalt rendelkezések iktatandók: (A javaslat §-ainak számát véve). 38. §. A kerítés bűncselekményét követi el, aki valamely tisztességes nőt: 1. házasságon kivüli nemi közösülés vagy fajtalan­ság czéljára más részére; 2. ugyanolyan czélból valamely bordélyház, vagy más hasonló intézet vagy üzlet részére, vagy 3. bordélyházon, illetve más hasonló intézeten, vagy üzleten kivüli erkölcstelen nemi életre megszerezni tö­rekszik. 39. §. Az előbbi §-ban megjelölt cselekmény vétség; ha azonban a tettes a nőt megszerezte, a kerítés büntettet képez. A 38. §. 2. és 3 pontjában megjelölt cselekmény is bűntett, ha 20. életévét még be nem töltölt nő elle­nében követtetik el. Az életkor megállapításánál csak a születés ideje vehető figyelembe. 40. §. Tekintet nélkül a nő korára és erkölcsiségére, bün­tettet képez a kerítés, ha a tettes : 1. csalárdsággal, erőszakkal, fenyegetéssel, vagy 2. nyereségvágyból, vagy önérdekből követi el; 3. a cselekményt törvényes, vagy természetes nő­gyermeke, nővére, továbbá felesége, vagy nevelés, taní­tás, vagy felügyelet végett rábízott nő ellen követi el és pedig akkor is, ha a neveléssel, tanítással, vagy felügye­lettel megbízott, a kerítést saját maga részére követi el; 4. a kerítéssel üzletszerüleg foglalkozik, vagy kerí­tés miatt már egyszer büntetve volt és büntetésének kiállása óta 10 év még el nem telt; 5. a kerítést a külföldre szállítás szándékával kö­veti el; 6. a kerítést valamely nőnek bordélyházban, illetve hasonló intézetben, vagy üzletben, bármely okból való visszatartása által követi eL 41. §. A kerítés vétsége két évig terjedhető fogházzal, a kerítés büntette a 39. §. 1. bek. esetén három évig ter­jedhető börtönnel, ugyanazon §. 2. bek., ugy a 40. §. 1. 2. és 6. pontja esetén 3 évig terjedhető fegyházzal, a 40 §. 2. p. esetén azonkívül száz koronától négyezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetecdő. A kerítés bűntettének a 40. §. 3. és 5. pontja ese­tében a büntetés 5 évig terjedhető fegyház, ugyanezen §. 4. p. esetén öt évtől tíz évig terjedhető fegyház és ötszáz koronától nyolczezer koronáig terjedhető pénz­büntetés. A 40. §. 4. pontjában megjelölt üzletszerűségnek az ugyanazon §. 5. pontjával való találkozása esetén a kerítés büntette öt évtől tizenöt évig terjedhető fegy­házzal és kétezer koronától nyolczezer koronáig terjed­hető pénzbüntetéssel büntetendő. Dr. Konrád Ernő, kir. alügyész. JOGÉLET. Z\ A fiatalkorú bűntettesekkel való bánás­mód. E czim alatt hosszabb értekezést irt Kulemann német professzor a „Zeitschrift für die Erforschung und Behandlung des jugendlichen Schwachsinns* czimü folyóiratban. Tanulmányának eredményeként több rend­beli kriminálpolitikai javaslatot tesz, amelyet a követ­kezőkben összegezünk : I. A mai büntetőtörvénykönyvek a fiatalkor elhatárolását általában helytelenül eszközük,

Next

/
Oldalképek
Tartalom