Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 21. szám - Az öngyilkosság mint halálbüntetés

21. sz. Magyar Jogász-Ujság 203 halálra és semmiféle fenyegetés nem tarthatta őket vissza eltökélt szándékuktól. Manapság már megváltozott az emberek felfogása: az öngyilkos már nem annyira gonosztevő, mint inkább egy szerencsétlen ember, akit sajnálni és nem büntetni kell. De azért még ma is vannak országok, ahol az öngyilkos tetemét, mint egy pestises hullát, kerülik és beszentelés nélkül dobják egy, a temető szélén ásott gödörbe, mert az „öngyilkos minden bizonynyal az ördögé". Egészen ellentétben ezzel a keresztényi felfogással, az ókor e tekintetben sokkal türelmesebb állásponton volt. Manapság például a halálra itélt emberre éjjel-nappal vigyáznak, nehogy valamikép öngyilkosságot követhessen el és ha a delikvens mégis kifog az őrein, de öngyilkossági kísérlete balul üt ki, akkor a tudomány minden eszközét felhasználva, újra helyreállítják, csakhogy azután eleget tehessenek a törvény követelményének és kivégezhessék. Ezzel szemben Ottikában az elitéltet úgyszólván kényszeritették az öngyilkosságra, mint ezt Szókratész esete is bizonyítja, aki a legnagyobb lelki nyugalommal hajtotta fel a méregpoharat. De már akkor is felszólaltak az ellen, hogy a törvény öngyilkosságra kényszerit. Hirzel Rezső, a klasszikus ókornak ez az alapos ismerője, egyik értekezésében azt irja, hogy már a harmincz zsarnok idejében is felszólaltak ez ellen az embertelen törvény ellen. Mindemellett ez a törvény egészen a római uralom kezdetéig érvényben maradt. A halálos Ítéletnek sajátkezűleg való végrehajtásával különben más népeknél is találkozunk. Elég, ha a szultán selyemzsinórjára és a japániakná' szokásos harakirire emlékeztetünk. Az öngyilkosságnak ez a törvénybeiktatása egyrészt a büntetés enyhítésének tűnik, másrészt azonban válogatott kínzásnak is minősíthető. A biró lelkiismeretét így nem terhelte egy ember kivégzésének tudata és már ez a körülmény is sokáig érvényben tartotta az efajta törvényes intézkedéseket. Mint a római történetírók írják, Tiberius is csak azért léptette életbe országában ezt a törvényt és a vagyonosabb halálra Ítéltek mindig ezt a módot választották, mert igy a vagyonukat nem kobozták el. — Az Országos Birói és Ügyészi Egyesület igazgatósága október hó 17-én állapította meg a közgyűlés elé terjesztendő jelentését, A jelentés hangsúlyozza, hogy a függetleu birákból alakult egyesület minden lépésének magán kell viselnie a sam jobbra, sem balra nem hajló, senkitől kedvezést nem váró öntudatos gondolkozás félremagyarázhatatlan jellegét. Viszont munkássága komoly és higgadt megfontolást követel, mert ily egyesülettől, mely a magyar értelmiség legelső fokán álló férfiakat birja tagokul, joggal elvárhatja a közvélemény, hogy tartózkodva csillogó jelszavaktól, soha ne fejezzen ki semmiféle óhajtást, sohasem kezdeményezzen semmit, a minek megvalósítását az összes, minden szempontból jól megfontolt körülmények lehetségesnek nem bizonyítják. Javaslatait mellőzhetik, kéréseit figyelmen kivül hagyhatják az intéző és döntő körök, de soha se mondhassa azokról a legszigorúbb biráló sem, sogy az egyesület a valóságos viszonyokkal nem számolva, nem teljesithetőt akart. Az egyesület alig egy éve alakult meg csak, félév óta működik s immár 274J tagja van, akik 55 osztályban működnek, ugy, hogy csupán 7 törvényszék területén nem alakult meg az egyesületnek osztálya A hazai egyesüleek történelmében páratlan eseménynyel állunk itt szemben. Az elmúlt csonka egyesületi év tevékenységéből kiemeli a jelentés azt a nagyszabású memorandumot, melyet a birák és ügyészek kinevezésének reformja érdekében nyújtott be az igazságügyminiszterhez. Ez az emlékirat szigorúan azon az alapon áll, hogy a bíróságok és minden egyes biró függetlenségét mindenkivel szemben biztosítani kell s evégből szükséges az elsőfokon az automatikus előlépés megvalósítása. Akcziót indított az egyesület az ügyvitel egyszerűsítése érdekében is. Az egyesület meg van győződve, hogy a mai ügyvitel és eljárás nehézkessége és bonyolultsága, annak a való élet viszonyaitól elmaradottsága, biráinkat és ügyészeinket számos teljesen fölösleges, semmiféle okos czélt nem szolgáló munkával terheli. Az egyesület ki akarja mutatni, hogy kellő egyszerűsítés mellett kise'jb létszámmal nagyobb eredményeket lehet elérni s ezzel megjelöli az alapot is, melyen az elégtelen illetmények javítása elérhető anélkül, hogy az államháztartás egyensúlya veszélyeztetnék vagy az adófizető polgárok nagyobb megterhelése lenne szükséges. Kérte az egyesület az igazságügyminisztertő!, hogy az egyesület vonassék be a törvényelőkészités munkálataiba. Kérte a joggyakornokok helyzetének javítását, sürgette a biróképzés reformját és szorgalmazta, hogy a biró és ügyvéd azonos képesítéséről szóló javaslat mielőbb törvényerőre emelkedjék. Komoly ígéretet nyert a kormánytól arra, hogy a kir. Curia és a budapesti kir. ítélőtábla birói hivatalos helyiséget kapjanak. Az egyesület legközelebbi munkássága, a már megindított munkálatokon s állandó feladatait képező tennivalókon felül, különösen a következőkre fog kiterjedni: 1. Megalkotni szándékozik a vidéki birák és ügyészek Bndapesten tanuló fiainak internátusát A kezdő lépéseket az igazgatóság a székesfővárosnál megfelelő telek átengedése iránt megtette s a tanácsnál a legnagyobb előzékenységgel találkozott. 2. Gondoskodni akar egyelőre a fővárosban, oly telep létesítéséről, amelyen a biró és ügyész egyesegyedül lakáspénzével történő törlesztés utján, igényeinek megfeletö lakóház tulajdonához jusson. Oda akar hatni, hogy vidéken a bírósági épületek létesítése kapcsán, de ettől függetlenül is, az állam gondoskodjék a birák és ügyészék megfelelő természetbeni lakásáról 4. Elő fogja készíteni az egyesület külön hivatalos lapját. 5. Sürgetni fogja a birák külön stásusának visszaállítását és a nyugdíjtörvény megfelelő sürgős revízióját. A.z egyesület ez évi költségvetése 5514 korona fölösleggel zárult. A jövő évi költségelőirányzat 31.812 korona bevétellel szemben 10.764 korona kiadást állit fel. IRODALMI ISMERTETÉSEK. Laky Imre : Tájékoztató a büntető novella végrehajtásához. Budapest, „Pátria* irod. vállalat és nyomdai r.-t. nyomása. 1908. Ára 1 kor. A 47 oldalra terjedő füzet az 1908. éu XXXVI. t.-czikkel, a büntető novellával foglalkozik, az annak végrehajtásában közremüködí csendőrök és rendőrök szempontjából. A mű czélja is az, hogy a csendőrség- és rendőrségnek a novella végrehajtásában közreműködő közegeit kioktassa az uj törvény alapján követendő eljárásról. A novellát fejezetenkint s az egyes fejezeteket külön czimek alatt tárgyalja, pontosan, kimerítően. A füzetet sikerrel forgathatják azok, akiknek a szerző szánta. Dr. Rátvay Géza, egri jogakadémiai tanár: A törvényes atyaság vélelme a római jogban. Budapest, Rényi Károly bizománya, 1908. Ára 6 kor. A munka a törvényes atyaság irodalmában eddig mutatkozó hiányt pótolja. Jóformán az első nagyobb munka ebben a kérdésben. A műben a szerző a gyakorlati élet alapján, a római forrásokra s a modern törvényhozásokra való különös tekintettel megoldani törekszik a „páter est, quem nuptiae demonstranf el-