Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1908 / 1. szám - A kerítés a büntető novellajavaslatban
10 Magyar Jogász-Ujság VII. évi. készült, „amely a büntető törvénykönyvek alkalmazása körül észlelt legnagyobb visszásságok és igazságtalanságok javítását, illetőleg a leglényegesebb hiáoyok és hézagok pótlását czélozza". Ez a tervezet megvitatás után újra szövegeztetett s törvényjavaslat alakjában a képviselőházhoz benyujtatott. Ez képezi most a novella-javaslatot. A javaslat tervezetét a magyar jogászegylet is megvitatta dr. Bálás Elemér kir. ügyész előadásában. Különösen ez alkalommal kitűnt, illetve köztudomásra jutott, hogy a „kerités"nek büntetőjogi szabályozása nem olyan könnyű feladat, mint első pillanatra látszik. A tervezet 4 § ban oldotta mog feladatát, melyek a következőképen hangzottak: Kiskorú nő ellen elkövetett kerítés vétsége. 247/a §. A ki nyereségvágyból valamely lisztességes kiskorú nőt más számára házasságon kívüli nemi közösülés vagy fajtalanság végett megkerít, vagy megkeríteni törekszik, vagy más kéjvágyának kielégítése végett, habár a kiskorú beleegyezésével, házi köréből eltávolít, kerítés vétségét követi el s egy évig terjedhető fogházzal és 100—500 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A bűnvádi eljárás rendszerint csak magániditványra indítható meg. A magáninditvány nem vonható vissza. Hivatalból van helye a bűnvádi eljárás megindításának, ha a cselekményt a sértettnek törvényes képviselője követte el. Kiskorú nő ellen elkövetett kerítés büntette. 247/b §. Aki nyereségvágyból valamely kiskorú nőt csalárdsággal, erőszakkal, fenyegetéssel, vagy más kényszerítés alkalmazásával bordélyház vagy hasonló erkölcstelen üzlet részere megkerít, vagy ilyen üzletben akarata ellenére visszatart, a kerítés bűntettét követi el s két évig terjedhető börtönnel és 100—1000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha a tettes a büntettet a nevelés, tanítás, illetőleg felügyelet végett rábízott kiskorú ellen követi el, vagy a kerítéssel üzletszerűen foglalkozik, — a mennyiben a cselekmény súlyosabb beszámítás alá nem esik — három évig terjedhető fegyház- és 200—2000 koronáig terjedhető pénzbüntetés alkalmazandó. Ha az első bekezdésben körülirt cselekményt a kiskorú nőnek felmenő ágbeli rokona, sógora (1878. évi V. t.cz. 78. §) vagy törvényes képviselője követi el, a büntetés öt évi fegyházig és 400—4000 korona pénzbüntetésig terjedhet. A jelen bekezdésben meghatározott büntetés alkalmazandó akkor is, ha a kiskorú nő abból a czélból, hogy bordélyházban vagy hasonló erkölcstelen üzletben helyeztessék el, ennek a czélnak elleplezésével külföldre szállíttatott. Nagykorú nő ellen elkövetett kerítés büntette és vétsége. 247/c §. Aki nyereség' ágyból valamely nagykorú nőt csalárdsággal, erőszakkal, fenyegetéssel vagy más kényszerítés alkalmazásával bordélyház vagy hasonló erkölcstelen üzlet részére megkerít vagy ilyen üzletben akarata ellenére visszatart, kerités vétsége miatt két évig terjedhető fogházzal és 100-500 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha a szóban forgó cselekményt a férj felesége ellen követte el, vagy ha a nagykorú nő ennek a czélnak az elleplezésével bordélyházban vagy hasonló erkölcstelen üzletben elhelyezés végett külföldre szállíttatott, végre ha a tettes a kerítéssel üzletszerűen foglalkozik, a büntetés két évig terjedhető börtön és 100—1000 koronáig terjedhető pénzbüntetés. A kerités bűntettének és vétségének mellékbüntetése. 247/d §. A 247/a, 247/b és 247/c §-okban körülirt büntettek és vétségek a megállapított büntetéseken felül hivatalvesztéssel és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével is büntetendők. Erről a tervezetről azonban a magyar jogászegylet büntetőjogi bizottságnak 1907. évi január 15 én tartott ülésén az előadó kimutatta, hogy ebben a formában törvénynyé nem válhatik. Főfogyatkozásaiul kijelöltetett, hogy a nagykorú nőt a nem bordélyház részére történő kerités ellen nem védi. hogy a tervezet szakaszai konkurrálnak a btkv. 236., 247., 320., 317. és 318. §-aival, hogy a kerités fogalmába az indokot is, t. i. azt, hogy a cselekmény nyereségvágyból követtessék el, belefoglalta és hogy a fogalom meghatározás nem helyt álló. Az előadó a tervezet idézett szakaszai helyett a következő rendelkezéseket ajánlotta : 1878 : V. t.-cz. 247. §. Kerités minden olyan cselekmény, amelylyel valaki tisztességes nőt szándékosan arra bir reá, hogy: 1. mással házasságon kívül nemileg közösüljön, vagy fajtalankodjék ; 2. az 1. pontban irt czélból bordélyházba vagy más ilyenfajta üzletbe beálljon ; 3. magát, bár a 2. pontban irt helyiségeken és üzleten kivül hivatásszerüleg az 1. pontban megjelölt életre adja; (NB. bárcza rendszer!) 4. az 1, 2 vagy 3. pontban körülirt valamely czélból külföldre távozzék vagy szállittassék. 1878 : V. t.-cz. 247/a. §. A büntetés: 1. a 247. §. 1. pontja esetében 3 évig terjedhető fogház és 500 koronáig terjedhető pénzbüntetés. 2. a 247. §. 2. és 3. pontja esetében 3 évig terjedhető börtön és 1U00 kor.-ig terjedhető pénzbüntetés ; 3. a 247. §. 4. pontja esetében 5 évig terjedhető börtön és 2000 kor-ig terjedhető pénzbüntetés. 1878 : V. t.-cz. 247/b. §. Ha a 247. §-ban irt valamely cselekményt a nőnek felmenő ágbeli rokona, testvére, férje, örökbe fogadó, vagy tápszülője, gyámja, gondnoka, nevelője, tanítója vagy felügyelője követi el, vagy ha azt bárki 16 éven alóli nővel szemben, vagy nyereségvágyból követi el, akkor a büntetés : 1. a 247. §. 1. pontja esetében 3 évig terjedhető börtön és 1000 kor.-ig terjedhető pénzbüntetés; 2. a 247. §. 2 és 3. pontja esetében 3 évig terjedhető fegyház és 2000 kor.-ig terjedhető pénzbüntetés ; 3. a 247. §. 4. pontja esetében 5 évig terjedhető fegyház és 4000 kor.-ig terjedhető pénzbüntetés. E §. a gyámot, gondnokot, nevelőt, tanítót, felügyelőt, az örökbefogadó és tápszülőt illetőleg akkor is alkalmazandó, ha a nőt saját maguk részére kerítették meg. 1878 : V. t.-cz. 247/c. §. A 247. §. eseteiben mellékbüntetésül a hivatalvesztés és politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is megállapítandó. A 247/a. §. 1. pontja eseteiben a kísérlet is büntetendő.