Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 17. szám - A nemzetközi büntetőjogi kongresszus

17. sz. Magyar Jogász-Ujság 165 risre rontott és megvédte a gyengébbet az erősebb ellen. A kultúra és czivilizáczióban kissé hátramaradt valaha hatalmas, ma szegény Spanyolország, amidőn kimondja, hogy a halálos kimenetelű párbajt közönséges gyilkosságnak minősiti és azt ahhoz képest bünteti, mintegy megcáfolja a róla elterjedt felfogást és beigazolja a müveit Európának, hogy igenis van kultúrája, judikaturája, igazságérzete, eredetisége és bátorsága. A herkuleserejü és kitűnő czélba lövő gavallérok, akik bizva ügyességük és párbajképességükben, elcsábították a nyárspolgár apának és férjnek leányát, feleségét és ha az mukkanni mert, leszúrták vagy lepuffantották, a spanyol törvény rendelkezései mellett nem fognak ezután krakélereskedni és a rettegett párbajhősök és párbajsegédek is el fognak tűnni a típusok közül és csak a regényekben szerepelnek majd, mint ma a letűnt spanyol inkviziczió hóhérai. íme, tehát Spanyolország megtette az első lépést és igazán kívánatos, hogy nyomdokain minden állam kövesse és a párbajbüntetésről szóló törvényjavaslatot mielőbb elkészítse. A nemzetközi büntetőjogi kongresszus. A Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület az idén tartja meg huszonötödik közgyűlését, még pedig a budapesti ügyvédi kamara, a Magyar Jogász-Egylet és a Budapesti Ügyvédi Kör meghívása folylán Budapesten. A kongresszusnak dr. Günther Antal igazságügyi miniszter a tiszteletbeli elnöke, az elnöki tisztet pedig Mr. Justice Phillimore tölti be. A kongresszus tagjait a budapesti bizottság szeptember 21-én ünnepélyesen fogadja. A tárgyalások 22-én, 23-án, 24-én délelőtt és délután, 25-én pedig délelőtt lesznek. A 22-én délelőtt tartandó megnyitó ülésen mindenekelőtt az üdvözlő beszédeket mondják el. Elsőnek dr. Günther Antal igazságügyminiszter üdvözli a kongresszust, utána dr. Berzeviczy Albert, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, mint házigazda mond üdvözletet, majd Fülepp Kálmán főpolgármester a székesfőváros nevében beszél; az ügyvédi kamara képviseletében dr. Szivák Imre elnök, a M*gyar Jogász-Egylet nevében dr. Vavrik Béla elnök, a Budapesti Ügyvédi Kör megbízásából Szohaer Lajos elnök fog beszélni. Az üdvözlésért az egyesület elnöke, Mr. Phillimore mond köszönetet, utána pedig dr. Günther Antal igazságügyminiszter, mint a kongresszus diszelnöke tartja meg megnyitó beszédét. Az első napon a következő előadásokat fogják tartani: dr. Na^y Ferencz ny. államtitkár, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő : A magyar jogról ; Hon.-Lord Justice Kennedy : A blokádról; dr. W. Evans Darby, a londoni béke-egyesület titkára és Thomas Barc'ay (Páris): A nemzetközi békebiróságokról és zsákmánybiróságokról; dr. Berinkey Bálint bíró, dr. Berger Miksa ügyvéd, dr. Vámbéry Rusztem ügyész, egyetemi m.-tanár, dr. Lengyel Aurél törvényszéki jegyző s Mr. Artúr J. Barrat ügyvéd (New-York): Kiadatási szerződések. Este 8 órakor a városligeli Gerbeaud-pavillonban lakoma lesz. Szeptember 23-án a tárgysorozat a következő : 1. A váltójog egységesítése ; előadók : Meyer Félix törvényszéki biró (Berlin), Mr. Barnard Byles ügyvéd (London), dr. Hantos Elemér ügyvéd (Budapest), dr Georges Marais ügyvéd (Páris), dr. Zichermann Bernát ügyvéd (Kassa). 2. Az adásvétel szabályai a nemzetközi jog szempontjából; előadók : dr. Josephus Jitta tanár (Amszterdam), dr. Neumann Ármin egyetemi tanár (Budapest). 3. Törvénybizonyitás ; előadó : dr. Doroghi Ervin ügyvéd (Budapest). 4. Az angol és a belföldi peres eljárások hasonlósága; előadók: dr. Szász János bíró (Budapest) és dr. Ernst Todd ügyvéd (London). 5. Külföldi ítéletek végrehajthatósága; előadó : dr. Hevesi Illés ügyvéd (Budapest). Szeptember 24-én : 1. A kapitány és a hajóslegénység jogi helyzete; előadók: Benyovits Lajos biró (Budapest) és Paul Cavare ügyvéd (Páris). 2. A munkásbalesati törvények a nemzetközi jog szempontjából ; előadók: dr. Baumgarten Nándor ügyvéd, egyetemi magántanár és dr. Papp Géza osztálytanácsos, biró (Budapest). 3. A sztrájkklauzula és a vesztegetés ; előadó: dr. Georges Barbey ügyvéd (Páris). 4. Házassági és válási jog; a bizottsági jelentést Arthur Barrat londoni ügyvéd terjeszti elő; előadók: C. F. Gabba egyetemi tanár (Pisa), A. H. Charteris egyetemi magántanár (Glasgow) és dr. Szá^z János ügyvéd (Budapest). Szeptember 25-én, a tanácskozások utolsó napján, a következő kérdéseket tárgyalják : 1. A kettős adóztatás ; előadók: dr. Wittmann Ernő ügyvéd (Budapest) és G. Stuarts Robertson ügyvéd (London). 2. A szárazföldi utjog; előadó: dr. Dárday Dezső miniszteri titkár (Fiume), dr. Král Miklós biró (Budapest) és George Whitelock ügyvéd (Baltimore). 4. Társaságjogi esetek az egyiptomi vegyes bíróságok előtt; előadók : F. R. Sanderson tanár (Ka ró), Theodore Sutro ügyvéd (Newyork). 5. Tengeri utjog; előadó A. Riondel kapitány (Nantes). 6. Semlegesség ; előadó Gasto de Leval ügyvéd (Brüsszel). 7. Mr. Justice Phillimore elnök záróbeszéde. IRODALMI ISMERTETÉSEK. /\ H. C. V. Schau : Om Straffens Begrundelse og Formaal. (,A büntetés alapja és czélja.') Kjöbenhavn. Jacob Lund. Schau, a kopenhágai felebbezési bíróság tagja, figyelemreméltó tanulmánynyal gazdagitottaadán büntetőjogi irodalmat, amelyben világos és precziz előadásban, éles kritikával ismerteti s bonczolgatja a büntetőjogi elméleteket. A büntetési elméleteket három /ocsoportba osztja a szerző, de a fölosztás nem azonos a tankönyvekben található hármas fölosztással. Schau szerint ugyanis az első csoportba azon elméletek tartoznak, amelyek a büntetést a bűntettes szempontjára alapítják, a második csoportba pedig azon elméletek tartoznak, amelyek a büntetést a sértett szempontjára alapítják, végül a harmadik csoportba vonható elméletek a büntetést a társadalom szempontjára alapítják. Az első csoportba sorozza írónk a Plató- és az Aristoteles féle fölfogást, a Grotius, Krause, Ahrens, Rousseau és a Fichte elméleteit, amelyeket a tálió elvére vezet vissza. A második csoportba főleg a Hegel elméletét sorozza a szerző. A harmadik csoport — mint szerzőnk mondja — három alcsoportra oszlik. Az elsőbe azon elméletek tartoznak, amelyek a jövendő jogsértéssel szemben foglalnak állást. Ezzel szemben a második alcsoport elméletei a már elkövetett jogsértéssel szemben foglalnak állást. Végül a harmadik alcsoportba azon elméletek tartoznak, amelyek a büntetést a jövőbeli bűncselekmény és a bűntettes szempontjára alapítják. Az első alcsoportba tartozik — a szerző szerint — a Fiiangieri, Gmelin, Grolman, Feuerbach, Hobbes, Fichte, Schopenhauer, Örsted (dán) és a Schulze elmélete. A második alcsoportba sorozható a Welcker, Hepp, Kant, Grotius, Leibnitz, Abegg, Bemer, Rossi, Ortolan, Hartmann, Stahl, Bornemann (dán), Goos (dán), Martensen (dán), Bar és a Heinze elmélete. Végül a harmadik alcsoportba sorozza a szerző a Treudelenburg, Liszt, Hobbes, Binding és a Höffding (dán) elméletét. Schau szerint a büntetés erkölcsi alapját el kell választanunk annak a czéljától. Mig ez utóbbi — már fogalma miait is — bizonyos eredményre törekszik, addig a büntetés jogalapját bizonyos erkölcsi erő képezi, amelyet az összesség hasznának a szempontjából kell mérlegelnünk. A büntetőjog alapja azon általános elven