Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1908 / 17. szám - A mohammedán házasságjog
17. sz. Magyar Jogász-Ujság 1G3 Egy rabszolga legfeljebb csak két feleséget tarthat. Semmisnek nyilvánítja a törvény a házasságot, ha az az illető gazda beleegyezése nélkül köttetett. A rabszolganő, ha fölszabadult, maga határoz a fölött, hogy a már fönnálló köteléket továbbra is föntartja-e, vagy pedig elválik férjétől. A rabszolga is köteles megajándékozni a nejét a házasságkötés alkalmával. A rabszolganő, férjhez menése daczára is, gazdájának a szolgálatában s addigi lakhelyiségében marad. Férje — különösen éjjel — nem élhet szabadon vele, de viszont, élelmezni sem köteles nejét. Az adófizető országok alattvalóinak a házasságát érvényesnek ismeri el a mohammedán jog, bármely vallás szertartásai szerint köttetett is az meg. Ami már most a házasság megszűnését illeti, az — az elhalálozásról nem szólya — kétféleképen történhetik, u. m. visszautasítás (tálak) és elválás (khalul) által. A visszautasítás „oly cselekmény, amelylyel a férj, a hitvesi köteléket, tetszése szerint, szét&zakithatja." E jogot csak nagykorú és épelméjű férfi gyakorolhatja. A gyakorlás módja: egyszerű szóbeli kijelentés. A visszautasított nő három hónapig marad ezen állapotában. Ezen idő alatt a házastársi kapocs s a kölcsönös öröklési jog, valamint a férj hatalmi jogköre is, egész teljességében szünetel. Ha a felek a három hónapi határidő eltelte előtt, újból vissza akarják állítani az életközösséget: uj házasságot kell kötniök egymással. A visszautasítás háromféle lehet, u. m. teljes, nem teljes, föltételes. Teljes visszautasítás esete akkor forog fönn, amidőn a férj visszautasítja nejét s ebbeli elhatározását három hó eltelte előtt sem másítja meg. Ez esetben, az életközösség visszaállításához a nő beleegyezése is szükséges. Nem teljes a visszautasítás akkor, amidőn azt a férj, a három havi időtartam alatt visszavonja. Föltételes visszautasítás esete pedig akkor forog fönn, midőn azt a férj bizonyos föltételhez köti. Amint a föntebbiekből láthatjuk: a visszautasítás voltaképen nem egyéb, mint ágytól és asztaltól való elválás. Az elválás — a mohammedán jog szerint — a „házas feleknek bírói aktus szerint, a nő kérelmére s a férj beleegyezésével, törvényes formák közölt és bizonyos összeg lefizetése után történt elválasztása." Az említett összeget a nő fizeti „szabadságának az ára fejében," a férjnek, de csak akkor, hanem ez utóbbi szolgáltatolt okot a válásra. Az atyának jogában áll indilványozni az elválást, kiskorú leányára nézve s ily esetben a megváltási összeget is ő köteles fizetni a férjnek. Az elválásnak most ismerletett neme — mint láttuk — kölcsönös beleegyezés folytán történt. Ezenkívül azonban még négy neme van az elválásnak, amelyeket a következőkben ismertetünk. Ha a férj a nejét hűtlenséggel vádolja, vagy ha a nő gyermekének törvényességét elismerni vonakodik, a nőnek jogában áll, hogy a bíróságtól becsületének helyreállítását kérje. A férj a biióság előtt visszavonhatja vagy föntarthatja vádját; ha azonban ott vonakodik magyarázatot adni, vagy pedig hallgat, a bíróság fogságra veti s ott tartja mindaddig, amig azt jónak látja. Ha a férj vádját visszavonja, akkor rágalmazónak tekintetik s a bíróság, mint ilyet bünteti meg. Ha azonban a férj föntartja a vádját, akkor azt átok formájában tett esküvel köteles bizonyítani. Az eskü, illetve az átok elhangzása után, a nő vagy vallani, vagy pedig tagadni köteles. Ellenkező esetben fogságra vettetik. Ha a nő beismeri vétkét, ugy ez a házasság felbontását vonja maga után s ezenkívül a házasságtörés miatt büntetést is szab ki rá a biró. Ha pedig a nő is leteszi az átkozódó esküt, akkor ez a körülmény ipso facto maga után vonja a házasság felbontását. Ebben az esetben a felek csak akkor léphetnek egymással házasságra, ha a férj a rája kiszabott büntetést elszenvedte. A házasság fölbontását vonja maga után a nemi tehetetlenség (innin) is. Ebben az esetben a nő kérheti a válást. Ha a férfi beismeri tehetetlen állapotát, akkor a bíróság egy évi határidőt enged neki arra, hogy meggyőződjék, vájjon gyógyitható-e a baja vagy pedig gyógyíthatatlan. Ha az egyévi határidő után a nő megismétli kérelmét, akkor a bíróságnak el kell rendelnie a válást. Lehet, hogy a férj tagadja nejének az állítását. Ebben az esetben a bíróság egy nőt jelölhet ki, a ki megvizsgálja a panaszost s esküt kiván a férfitől arra, hogy a házasságot ő consummálta. Ha a kirendelt nőnek a jelentése megegyezik a férjnek eskü alatt tett vallomásával, akkor a panaszos nő elveszti a váláshoz való jogát, ellenkező esetbén, valamint, ha a férj az esküt letenni vonakodik, a bíróság egy holdévet enged a férjnek s ennek eltelte s ujabb vizsgálat után a kirendelt nő jelentést tesz a bíróságnak arról, hogy a panaszos nőt szűznek találta-e az ismételt vizsgálat alkalmával is. A bíróság ehhez képest hoz határozatot. Kimondja a bíróság a válást abban az esetben is, ha a bepanaszolt fél a mohammedán vallást elhagyta. Végül még egy különös válóokot is emlit a törvény, amelyet becsületsértésnek nevez s amely akkor fordul elő, ha a férj nejét „anyjához, nővéréhez, vagy más vér-, vagy tejrokonához hasonlítja", mert „az összehasonlítás sérti a házassági kapocsnak a törvényességét, amennyiben a házassági kapcsolatból kizárt egyénekről vaja szó." A törvény ezen rendelkezésének erkölcsi alapja van, amennyiben még a gondolatát is ki akarja zárni annak, hogy valaki a házassági kapcsolatból kizárt rokonaira — bizonyára sexuális tekintetből — gondoljon. Ily „becsületsértés* esetén, a férfi mindaddig nem közeledhetik nejéhez, mig az ilyen esetben megállapított „kiengesztelő büntetésnek" eleget nem tett. E büntetés abban áll, hogy az illető férj köteles: 1. fölszabadítani egy rabszolgát; 2. hatvan napon keresztül böjtölni; 3. hatvan szegénynek élelmiszert adni.
