Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 15-16. szám

15/16. sz. Magyar Jogász-Ujság 153 kiterjed, a kártételben kellő intézkedések által meggátolják. Kérdésessé vált megbeszélt esetünkbea a szarvastenyésztés fogalma. A bíróságok a szakértők meghallgatása után annak következő kellékeit állapították meg: 1. kellő nagyságú erdőt, 2. rendszeres vagy mesterséges táplálkozást (mely utóbbit azonban már sózó helyek felállításában, ezeknek sóval és a szarvasoknak téli élelemmel való ellátásában is beigazoltnak vették), 3. feltétlen csendet és nyugalmat, 4. jó ivóvizet, 5. okszerű és kíméletes vadászatot. Ezen utolsó kelléket bíróságaink már abban is látták, ha rendszeresen hajtóvadászatok rendeztettek ugyan, de azokon csupán a feles szarvastehenek lövettek ki és a szavasbikák lelövése tiltva volt. JOGÉLET. — A német jogászgyűlés szeptember 10. és 12. közt Karlsruheban ülésezik. A gazdag napirendből kiemeljük a következő pontokat: Ajánlatos-e a kollektív szerződések törvényhozási szabályozása ? Szükségesek-e különös szabályok, hogy a gyári épülettel szoros kapcsolatba hozott gépekre fentartott tulajdonjog biztosittassék ? Szükséges-e a végeladások ujabb szabályozása ? A tételes jognak minő módosítása ajánlatos, hogy azon személyeknek, akik szerződési vagy alkalrrazási viszonyban állanak, találmányukból vagy egyéb szellemi alkotásukból őket illető rész a haszonból és tiszteletből (Éhre) biztosittassék ? Szükséges-e a legalitás elvének korlátozása a bűnvádi eljárásban, és ha igen, minő irányban ? Milyen büntetési rendszer ajánlatos a megalkotandó német büntető törvény részére ? Ajánlatos-e az alkotandó büntető törvénykönyvbe a büntetés kimérése tekintetében szabályokat felvenni ? Megtartandó-e az előnyomozat a jelenlegi bűnvádi perrendtartás értelmében és igenlő válasz esetén hogyan szabályozandó ? A polgári perrendtartás eljárásában a kollegiális bíráskodás korlátozandó-e és az egves bíráskodás kiterjesztendő-e ? Ajánlatos-e a felülvizsgálati perorvoslatnak módosítása ? Szükséges e a járásbirósági eljárást reformálni és mely irányban ? — Az uj végrehajtási törvény a gyakorlatban. Az alperesek népes táborába tartozó közönségre nézve bizonyára érdekes az a perspektíva, amelyet egy számtiszt tár elénk arra az esetre, ha a sokat emlegetett és az annyira vegyes érzelmekkel fogadott uj végrehajtási törvényjavaslatból csakugyan tételes törvény válik. A rendelkezésre álló hivatalos adatok alapján kiszámította ugyanis, hogy Magyarország gyakorló ügyvédei az 1906-iki évben 5,218.657 koronával kevesebbet kereshettek volna, ha az uj végrehajtási törvény rendelkezései már akkor jogerősek lettek volna. E számadatok helyessége mellett szól az a körülmény is, hogy a törvényjavaslat képviselőházi előadója számításában ugyancsak erre az eredményre jutott. Minthogy pedig a pörök nálunk évről-évre szaporodnak s igy a bírósági kielégítési, illetőleg a biztosítási végrehajtások száma is növekszik: az uj végrehajtási törvény révén nálunk az adósok 1909-ik évben körülbelül 6—7 millió koronával kevesebbet fognak az ügyvédeknek fizetni, mint amennyit a most érvényes végrehajtási törvény alapján fizetnének. Az uj végrehajtási törvény megszavazása óta ugyancsak keserves dolguk van az adósoknak, akikkel szemben hitelezőik még az uj rend életbe lépte előtt érvényesíteni akarják jogaikat. A vidéki pénzintézetek hangos akcziója mellett csöndben, de elég sikeresen működnek a .budapesti hitelezők is, mint a következő statisztika mutatja: A pesti oldalon (IV—X. kerület) a végrehajtásokat az V. kerületi járásbíróság rendeli el. Ennek a bíróságnak a kimutatása szerint a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék ebben az évben május 25-éig naponkint átlag 153 végrehajtást rendelt el. Ez a napi átlagszám azóta 204-re emelkedett, ami 33 százalékos emelkedésnek felel meg. Ugyanilyen emelkedést mutatnak a polgári pörökben elrendelt foglalások is. Összehasonlításul szolgáljanak a következő számok : 1907. évi január elsejétől július 15-éig az V. kerületi járásbíróságnál (tehát a IV—X. kerületek részén) 27.226 végrehajtást, az I—III. kerületi járásbíróságnál pedig 3615 végrehajtást, összesen tehát 30.811 végrehajtást rendeltek el. Ezzel szemben a folyó 1908. évben január 1-étől július 15-éig az V. kerülethez 30.970, az I—III. kerülethez pedg4169 végrehajtási megkeresés, összesen tehát 35.139 megkeresés érkezett. Megjegyzendő, hogy a szaporulat tulajdonképpen május 25-ike óta datálódik. — Az alsó-ausztriai ügyvédi kamarába az 1907. évben 48 uj ügyvéd jegyeztetett be, 45 pedig törültetett, 1907 végén az ügyvédek száma 1223 volt, melyből Bécsre 1106, a vidékre 117 esik. Az ügyvédek száma 1906-hoz képest hárommal szaporodott. Az ügyvédjelöltek száma 478-at tett ki; ebből Bécsre 433, a vidékre 45 jut; számuk az előző évvel szemben 49-el emelkedett. A kamara 35 fegyelmi tárgyalást tartott; egy ügyvédet végleges törlésre, hármat az ügyvédi gyakorlat ideiglenes felfüggesztésére és tizennyolczat 60— 3000 koronáig terjedő pénzbüntetésre, 10 et és egy gyakornokot írásbeli feddésre ítélt; 5 ügyvédet felmentett, 55 esetben beszüntette az eljárást. — Modern családjog. Ismeretes, hogy a Salamon-szigetek benszülött vademberei gyakran élnek azzal a törvényadta jogukkal, hogy a hűtlen feleséget — felfalják. Az Indiákon a házasság törvényei szigorúak és megalázók az asszonyra nézve, míg a férj részére aránytalanul több jogot biztosítanak. Meglátszik, hogy oda még nem jutott el a feminista mozgalom szele. íme néhány pontja az ottani házassági szerződésnek: 1. A feleség számára csak egy isten, egy parancsoló van e földön : az ura 1 2. Ha a férj nevet, a feleségnek is nevetni kell; ha a férj sir, a feleség is sírjon I 3. Ha nincs otthon a férj: az asszony koplaljon a földön és öltözékét hanyagolja el. 4. Ha a férj megveri a feleségét: az asszony tiszteletteljesen csókoljon érte kezet az urának és kérjen tőle bocsánatot, amiért megharagította. 5. A házasságtörő asszonyt a férj megfeszítheti, elevenen elégetheti vagy akár darabokra vagdalhatja. — Egy bécsi ügyvéd Zürichben. Dr. Lössl Henrik, aki 1884 óta ügyvéd Bécsben, az ügyvédi gyakorlattal fölhagyott és f. év július hó közepén Zürichben telepedett le. A nemzetközi ügyvédszövetség bizottsága felkérte dr. Lösslt, hogy a szövetség lapjának, a „Zeit-