Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 8. szám - A szülői jogról

100 Magyar Jogász-Ujság VII. évf. mazását. Ámde a 30. §. taxatíve s világosan rendelkezik; ily esetben bővitő magyarázatnak a birói jogalkalmazás terén csak akkor lehetne, ha erre a bővitő magyarázatra oly uj viszonyok miatt volna szükség, melyek e törvény hozatalakor nem léteztek. Az adott esetben tehát bővitő magyarázatnak nincs helye és mi helyeseljük a Curia ujabb álláspontját s pedig azért is, mert az ellenkező joggyakorlat az 1869 : IV. t.-cz. 1. §-a ellenére a közigazgatási és bírósági hatáskörök összezavarását s a bíróságoknak a közigazgatási hatáskörbe való beavatkozását eredményezné. y( A szülői jogról. A magyar családjog egyik fontos részét képezi az atya s anya jogállásának megállapítása. Régi jogunk e tekintetben több vitás adattal szolgál s nem egy tekintetben találkozhatunk ellentmondó vagy nem kellőleg distingvált részletekkel. Az atya s anya joga, melyet a tőlük származott gyermek felett gyakorol mai jogunkban : a szülői jogban, az atyai hatalomban és az anya természetes s törvényes gyámi jogában nyer kifejezést. A szülői jog törvényeink s joggyakorlatunkban előfordul ugyan, azonban nem ezzel a kifejezéssel, hanem a szülőnek, az atyának vagy anyának a konkrét esetekre vonatkozó jogait és kötelességeit szabályozza, mely jogszabályok viszont nem egyebek, mint a szülőnek a gyermeke felett gyakorolt jogai és kötelességeinek megállapi ása. A „szülői jog11 czim alatt dr. Sipőcz László tárgyalja — kiváló jogtudással — a polgári törvénykönyv tervezetében a szülők jogait és kötelességeit. De ezen jogszabályokkal a jövendő kor magyar családjoga szabályoztatik, jóllehet nagy jogi szakképzettséggel s kiváló jogi tudással, nag\ részben a mai jogéletből merítette jogszabályait s mintegy a mai jogi életből kodifikált. Azonban azon szülői jogok, melyek a tervezetben vannak, mai jogéletünkben is, mint ilyenek jelentkeznek. E megkülönböztetés szellemében, azt közvetve, két kiváló jogtudósunk eltérve az eddigi sablontól, müveikben már a szülői jogot az atyai hatalomtól és az anya természetes és törvényes gyámi tisztétől elkülölönitve tárgyalja. Az egyik Raffay kiváló müvében1) a „szülői hatalom', a másik Kolosváry Bálint szintén igen értékes müvében2) „szülői jogok" kifejezés alatt ismerteti a szülőket illető !) Dr Raffay Ferencz : A magyar magánjog kézi könyve. I. k. 424. s következő lapok. 2) Dr. Kolosváry Bálint: A magyar magánjog tankönyve. II. k. 506. s következő lapok. — az atyai hatalomtól s az anya gyámságától elkülöníthető jogokat és azokra háruló kötelességeket. A mai élő jog alapján mi is megkíséreljük a ^szülői jog'-rsi vonatkozó jogszabályok ismertetését. A szülői jog alatt azon a természet törvényein alapuló s a tételes jog által is szabályozott jogokat s kötelességeket értjük, melyek a szülőket illetik a tőlük származott gyermekeik személye felett. Ezen a szülő és gyermek egymásközti viszonyából eredő, az atyai hatalomtól és az anya gyámságától független szülői jogokat a szülő akkor is gyakorolja, ha az atya az atyai hatalomban nincs benn, ha az anya nem gyám. Ezen jogok és kötelességek tehát, habár az atyai hatalommal és az anyai gyámsággal szoros kapcsolatban vannak, sőt eo ipso azokban bennfoglaltatnak, mégis külön tárgyalhatók, mert a gyakorlati életben is külön jelentkezhetnek, függetlenül, mint már mondtuk, az atyai hatalomtól s az anyai gyámságtól. Ezen jogok és kötelességek mind oly tartalmúak, melyek a legszigorúbb összefüggésben vannak a gyermek és szülők közt létező természetes viszonynyal s mindkét szü őt megilletik, még pedig jóllehet az atyának, mint a család fejének elsőbbsége itt is előtérbe lép ; mégis elvileg és alapjában véve teljesen egyenlő mértékben. A szülői jog körébe tartoznak a gyermek tartása, személye feletti felügyelet, nevelés, fegyelmi jog, a gyermek visszakövetelése stb. (1877: XX. t.cz. 10., 11., 12,13., 37., 91. §§). Ezeknél a törvény is nem az atyai hatalomról vagy anyai gyámságról szól, hanem a szülőkről, azok jogkörébe utalja ezen eseteket. Az elmondottak alapján a szülői jogokat részletesebben a következőkben ismertetjük: Hazai jogunk szerint a törvényes gyermek az atya családi nevét viseli, mit az atyának jogában áll követelni is. A törvénytelen az anya családnevét nyeri. A gyermek utónevét azonban a szülők állapítják meg A törvényes gyermek születésével megkapja atyja honpolgárságát, községi illetőségét, nemzetiségét és örökölhető rangját. A szülőnek joga és kötelessége társadalmi és vagyoni viszonyainak megfelelő módon kiskorú gyermeke gondját viselni, reá felügyelni és őt nevelni. A gyermek tartózkodási helyét a szülő határozza meg. A szülő visszakövetelheti a gyermeket attól, aki jogtalanul tartja magánál. A gyermek életpályáját a szülőnek a gyermek hajlamai, szellemi és testi képességei figyelembe vételével kell megállapítani. A szülő a gyermeket vallásos nevelésben tartozik részesíteni és pedig abban a vallásban, a mely a